bezár
 

színház / előadás

Menjek vagy maradjak, avagy Jancsi és Iluska ma
Menjek vagy maradjak, avagy Jancsi és Iluska ma
Ahogy a Nemzeti Színházban megszólalt Jantyik Csaba gitárján a Lelkem helyén dallama, rögtön eloszlatta kétségeimet a modern János vitéz-történettel kapcsolatban. Jantyik Zsolt Ezüstbojtár című meséjéből készült előadást hozta el végre a PG Csoport Budapestre is, szűk másfél órába sűrítve a 2016-ban megjelent könyv legjavát és a hozzá kiadott dupla cédényi dalok esszenciáját.
Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nem látott olyat
Ember szeme nem hallott olyat, ember füle nem látott olyat
Horgas Ádám Szentivánéji álom rendezése hasonlóan más előadásaihoz olyan audiovizuális, intellektuális élmény, amit kár lenne kihagyni. Különösen azért érdemes megnézni az előadást, mert olyan történelmi pillanatban megy a darab, amikor két másik Szentivánéji álom előadás mellett kell megtalálnia a helyét, hiszen Budapesten a Nemzeti Színházban és a Vígszínházban is játsszák. Márpedig Horgas rendezése kifejezetten üdítő a másik két előadás mellett: igézően fájdalmas a koncepció, ahol különös hangsúlyt kap a másik leigázása, a mások tárgyiasítása, és ehhez a koncepcióhoz pompásan igazodik a díszlet, a szöveg, a színészi játék.
Fekete, fehér, igen – nem
Fekete, fehér, igen – nem
A budapesti Nemzeti Színház Kiss Csaba rendezésében mutatta be az Othellót. Az előadást hirdető plakáton Othello (Horváth Lajos Ottó) fekete bal kezébe temetett fehér arccal mered ránk – ami sejteti, hogy a darab a rassz, a bőrszín és a másság szülte feszültségeket, a bennünk rejlő és körülöttünk megnyilvánuló jó és rossz küzdelmét állandóan szem előtt akarja majd tartani, amelyeket Shakespeare darabja zseniálisan feszeget és tol el a végső határig.
Székely Csaba felkavaró és fegyelmezett
Székely Csaba felkavaró és fegyelmezett
Székely Csaba nagyon szeretne hinni abban, hogy tabutémákkal foglalkozó drámái eljutnak azokhoz, akik ezeket a tabutémákat nagy ívben kerülni szokták. Legalábbis főleg ez derült ki a Szkénében, két Öröm és boldogság-előadás között rendezett közönségtalálkozón. Jómagam a beszélgetést követően néztem meg a produkciót, a két esemény együttese pedig - némi bizonytalankodást követően - meggyőzött arról, hogy van értelme olyan műveket létrehozni, mint az Öröm és boldogság.
Provokálnak, tehát vannak
Provokálnak, tehát vannak
Kétéves kihagyás után, a társulat alapításának huszadik évfordulójára jelentkeztek új előadással Pintér Béláék. Igaz, a társulatvezető közben két előadást is létrehozott a Katona József Színházban: a színházi és a bulvár sajtót egyaránt sokat foglalkoztató A bajnokot, és az Ascher Tamás Háromszéken címűt, de utolsó társulati előadásuk a 2017-es Szívszakadtig volt.
Realista alapú thriller
Realista alapú thriller
A Doboz megtörtént eseményen alapul. A Kurta Niké-Tési Dóra szerzőpáros drámája a The Wolfpack című dokumentumfilmből indul ki, amely három, tizenöt évig szinte folyamatosan egy lakás fogságában tartott testvérről szól. Varsányi Péter rendezése, noha felvillant filmes narratívákat is, az alapanyaghoz képest mégis ízig-vérig színház, amelyben egyszerre izgulunk a három testvérért, és ismerjük meg az apa bizarr és ellentmondásos világlátását.
12 tipikus ember
12 tipikus ember
Bármelyik is legyen a válaszunk, egyhangú, minden kétségen kívüli döntést kell meghoznunk. Többségi szavazatnak, ellenlábasnak helye nincs. Az Átrium 12 dühös ember előadásán felgördül a függöny, és szép lassan fényt kap a színpad is.
Otthonos boldogtalanság
Otthonos boldogtalanság
A Mohácsi Testvérek és Kovács Márton közreműködésében megszülető előadások izgalmas, maradandó színházi élményként őrződnek meg a nézők tudatában. Gyakran provokálnak önkritikus gondolkodásra olyan kibeszéletlen társadalmi problémákkal kapcsolatban, mint az előítéletesség, rasszizmus, a traumatikus múlt feldolgozása, de mindig együttérzésre is késztetnek. Szép Ernő Patikájának színrevitelekor most ez utóbbira került a hangsúly: finomabb ecsetkezeléssel, pasztellszínekben, sokhangú muzikalitással bontja ki az Örkény Színház előadása közös, kisemberi élhetetlenségünket, azt, hogy miért is vagyunk képtelenek a boldogságra még akkor is, amikor a nagyvilág épp békén hagy minket.
Kinek az ügye?
Kinek az ügye?
Alekszandr Szuhovo-Kobilin 1862-ben írt szatirikus drámája a kenőpénzért folytatott hivatali aktatologatás természetrajza. Míg a téma örök, hiszen a 19. századi orosz csinovnyik szinte semmiben nem különbözik mai, korrupt utódaitól, a drámai megformálás talán mégsem állja ki olyan jól az idő próbáját. Ennek ellenére Ascher Tamás pontos, átgondolt rendezése, Radnai Annamária kitűnő fordítása és a remek színészi munka együttese elgondolkodtató előadást hozott létre a Katona József Színházban.
Szállj el, Pillangó!
Szállj el, Pillangó!
Először egy viharba került hajó fedélzete. Aztán egy szűk cella. Majd egy indián sátor, amely tengerré változik. Később dzsungel, azután egy lebuj belseje, végezetül egy magánzárka. Sokféleképpen jelenik meg előttünk a piros vasrácsszerkezet, amely a Három Holló Kávézó pincehelyiségében kialakított színházi térben, a Pillangó című előadáson fogad minket.
1   2   3   4   5   6   7   8   9 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés