bezár
 

színház / előadás

Szól bennünk a világ
Szól bennünk a világ
Életünk meghatározó történései között gyakran évek telnek el, így természetes módon a feledés ereje hatalmas. A vég szorongató közeledte kikényszeríti a számvetést, mely ráébreszti az embert, hogy élete visszafordíthatatlanul elmúlt. Bérczes László legújabb Háy-rendezésében egyszerre találkozunk rohanó és megfagyott idővel, felismerést hozó nevetéssel és megnyugtató elmúlással.
Kinek szól a taps?
Kinek szól a taps?
A Gyulai Shakespeare Fesztivál harmadik estéjén a Csíki Játékszín III. Richárd előadását tekinthette meg az érdeklődő közönség az Erkel Ferenc Művelődési Központban. A Gyulai Várszínház honlapja szünet nélküli másfél órás előadásként hirdette meg a produkciót, pedig valójában két felvonás és három óra lett volna az igazság, amin egyébként jót élcelődtek a színészek a szünet bejelentésekor. A meghirdetettnél hosszabb játékidő fel sem tűnt, a koherens, ötletgazdag, jó ritmusú, Vladimir Anton rendezte előadáson.
Azt mondom: cirkusz
Azt mondom: cirkusz
Nyáresti fények a Dunán, tárlat egy hajón, artisták a parton, díjátadó a hídon. Mintha egy rendhagyó asszociációs játékba csöppentünk volna. A Cirkusz / Művészet / Alkotás című nyílt alkotóművészeti pályázat képzőművészeket kérdezett arról, mit jelent számukra a cirkusz. 289 alkotó összesen 478 cirkuszi témájú alkotással felelt a kérdésre.
Ennél hangosabban nem lehet kiáltani
Ennél hangosabban nem lehet kiáltani
Ugyan Klaus Mann Mephisto című regényének tér- és időbeli síkját megtartották, Mikó Csaba és Kukk Zsófia átdolgozása egy olyan közegbe ülteti a történetet, ami reagál az elmúlt évek eseményeire: Marton László és Eszenyi Enikő ügyére, az SZFE modellváltására és a nemrég módosított pedofiltörvényre.
Kérek egy 7-es buszt!
Kérek egy 7-es buszt!
„Színház az egész világ” – kezdődik az előadás a sokat hallott Shakespeare-idézettel Vajdai Vilmos rendező tolmácsolásában. A Táp Színház koncepciója nem más, mint a „Mit nevezünk színháznak?” sokat vitatott kérdésre adott szélsőséges válaszkísérletként értelmezhető.
Hamlet, Titus és Célkereszt: mai fiatalok Shakespeare-ütközésekben
Hamlet, Titus és Célkereszt: mai fiatalok Shakespeare-ütközésekben
Mit tud, mit érez egy mai huszonéves itt, Magyarországon? Úgy tűnik, a több mint négyszáz éves Shakespeare-drámák erre a nem könnyű kérdésre is tudnak érvényes válaszokat adni, ha a megfelelő (át)írói és alkotói kézbe kerülnek. A Hamlet, a Titus Andronicus és a Vízkereszt, vagy amit akartok webszínházas verziójában egyrészt a nagyon mai forma mutat jó példát, mely egyszerre filmes és színházas, de főként rövid, azaz könnyebben befogadható a felgyorsult világban. Másrészt a drámai helyzetek és konfliktusok újrafogalmazása a modern nyelvvel sem veszít erejéből, amikor az eredeti dráma lényegi kérdéseire mutat rá, legerősebben a Hamlet-átírásban.
Mi lesz a bádognyulakkal?
Mi lesz a bádognyulakkal?
Ha jobbról nézzük, nyuszi, ha balról nézzük, nyuszi, sőt, még elölről és hátulról is az. De belülről valami egész másnak érzi magát. Imikém, a bádognyúl vallomása június 15-én, a másságot diszkrimináló törvény elfogadásának napján arról is szólt, hogy létezni kell egy olyan világnak, amelyben a bádognyulak is boldogan élhetnek. 
Minden a helyén, az arany mellénytől a szögig
Minden a helyén, az arany mellénytől a szögig
A Katona József Színház nyitása a pandémia miatti bezártság után megrázóan erőteljesre sikerült. Persze a darabválasztás, vagyis Shakespeare Lear királya Zsámbéki Gábor rendezésében sejttette, hogy nem arra akarja ösztönözni a közönséget, hogy a bezártságból és egyebekből adódó frusztrációkat kinevesse magából, hanem inkább hogy szembenézzen… de mivel is? Talán az emberséggel, a szenvedésteli kiúttalansággal, Lear passiójárásával.
Színházi főpályaudvar
Színházi főpályaudvar
Az Ibusár, Parti Nagy Lajos sírva vigadós huszerettje számos színpadot bejárt 1996-os ősbemutatója óta. Most online is elérhetővé vált. Film és színház hibridje tökéletesen illeszkedik egy olyan monodrámához, mely egy előadhatatlan előadásról szól. Egy nagyon elgondolkodtató, szívbemarkoló és szórakoztató feldolgozást kaptunk, mely nem fél az önkritikától és öniróniától. 
Séta a fejekben és az utcákon
Séta a fejekben és az utcákon
„Csak a fejünkben van tömeg és hangzavar. Mi lesz a Covid után? Az egyéves csend akkor is ott marad. Az üresség a részünkké válik. Vajon a mostani időszak előtt meg tudtunk birkózni a veszteségeinkkel? Az apokaliptikus jelenünknek szeretnénk emléket állítani az előadással.” Gardenö Klaudia, negyedéves bábrendező-hallgató Idővonal című sétaszínházi előadásában nyolcfős csoportokban, biztonságos távolságban vettünk részt.
4   5   6   7   8   9   10   11   12 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés