bezár
 

színház / előadás

A kutatások szerint messze még a világvége
A kutatások szerint messze még a világvége
Hogyan tud felelni egymásra művészet és tudomány? A kortárs brit szerző, Lucy Kirkwood Szúnyogok című drámája két nővér történetén keresztül járja körbe ezt a kérdést. Folyamatosan egymásnak ütköző részecskék ők: találkozásaik eredménye teremtő ősrobbanás, vagy pusztító apokalipszis lesz. Az előadást a londoni National Theatre at Home közvetítette.
Nem hűtlen ő, csak próbál kiigazodni
Nem hűtlen ő, csak próbál kiigazodni
Izgatottan vártam a Csapodárok premierjét a Radnóti Színházban. Angelo Beolo, közismertebb nevén Ruzante jól ismert komédiája már ötszáz éve szórakoztatja a nagyérdeműt. Peer Krisztián alaposan átírta a sztorit, amely cseppet sem vesztett nevettető értékéből. Sőt a komikumot a maximumra tolta, majdnem túl is tolta. Az biztos, hogy nem sajnálta a bohózati elemeket. Volt itt minden: szerelmi csatározás, dülöngélő részegek, csihipuhi és táncnóták. No meg aktualizálós politizálás.
Csak ültek és meséltek
Csak ültek és meséltek
A szilveszteri est az Örkény Színház társulatának közösségéhez tartozásáról szólt. Arról, hogy a különböző generációba tartozó színészek milyen módon indultak el a pályán, és most mit jelent számukra az Örkényhez tartozni. A mesélésben részt vevő 13 társulati tag, beleértve a társulatvezető Mácsai Pált mint moderátort, elmondta saját történetét.
Egy történet akkor jó, ha…
Egy történet akkor jó, ha…
A Szkéné Színház Rakpart3 csoportja kifejlesztett egy szuperbiztonságos, kreatív igényeket is kiszolgáló karanténszínházat, mindazok számára, akik hiányolják a színház közösségi élményét. Ez a játék mindenkinek ajánlott, aki úgy érzi, nehezebben tudja fenntartani figyelmét a tévéjén vagy a számítógépén keresztül sugárzott színházi előadások alatt. Itt nincs más lehetőség: ha beszálltál, tartani kell a lépést.
Tükröm, tükröm...
Tükröm, tükröm...
A Coppelia férfi szempontból mutatja meg a nő utáni vágyat, a Nyaralás női szempontból a szexuális kiszolgáltatottságot a férfival szemben. Mind a kettő saját szempontjában marad végig, és annak lényegi elemeit hangsúlyozza, célja saját elgondolásának megmutatása, nem pedig a másikkal való empatizálás. Így válhat a vágyott női alak egy bábuvá, egy tárggyá, és alakulhat át a túlfűtött női szexualitás félelemmé egy bántalmazás árnyékában.  A két előadás párbeszédbe hozásával a másikra való oda nem figyelés képtelensége pillanatnyinak tetszik, és magyarázatot ad rá az erős önmegértetési szándék. A Nemzeti Táncszínház ingyenes online vetítéseiből válogattunk.
Mikor leülepszenek hamvaim
Mikor leülepszenek hamvaim
A mennyezeti lámpa fénygyűrűjében egy esendő öregember számot vet eltékozolt életével. Két idős úr egy padon ülve könnyes szemmel a múltba réved. Hétköznapi, nem drámai helyzetek ezek; szereplőik egyszerű emberek, nem hősök. Samuel Beckett pontosan azt kérdőjelezte meg, miként vihető színre az öregedés és feledés triviális tragikomédiája. Az utolsó tekercs és A Régi dallam legfrissebb londoni előadásai tovább keresik a választ.
Virtuális? Mai és élő
Virtuális? Mai és élő
Több szempontból is rendhagyó volt a Textúra, melyet idén is a Szépművészeti Múzeumban rendeztek meg. A képzőművészetet, kortárs színházat és kortárs irodalmat összekötő, összművészeti esemény bemutatója után szinte azonnal az online térbe költözött a járványhelyzet miatt. Ezenkívül Székely Kriszta rendezéseiben egy új művészeti ág, a (kortárs) zene is megjelent. A hét évvel ezelőtt indított, különleges program lényege, hogy nyolc kortárs magyar szerző egy-egy képzőművészeti alkotás inspirálására ír irodalmi szöveget, amelyeket aztán egy-egy színész tolmácsol. Azon nézők sorát erősítem, akik már csak online nézhették meg az idei Textúrát, így jelen írás ebből a térből és a közvetítés adta lehetőségekből kiindulva szemléli a jeleneteket.
Félhetes dokumentumszínház-maraton
Félhetes dokumentumszínház-maraton
Milyen lesz a halál? Mi marad utánunk, ha már nem leszünk? Mit hagyunk hátra a szeretteinknek? Hogyan lehet megőrizni emlékeket? Hogyan lehet színpadon megjeleníteni az emlékeket? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Rimini Protokoll Nachlass – Pièces sans personnes (Hagyaték – Személytelen történetek) című előadása.
Magára maradni jókor, jó helyen
Magára maradni jókor, jó helyen
Ha a színházcsinálás mottója az, hogy „jókor, jó helyen, jól”, akkor a Szikszai Rémusz rendezte III. Richárd betiltva pompásan megvalósítja ezt. Az előadás ugyanis érzékenyen reagál a világunk éppen adott problémáira, különösen a színház és hatalom viszonyára. Ehhez a Szkéné intézményesült függetlensége, kicsi játéktere, zsúfolt auditóriuma pompás helyet biztosít. A Vádli Alkalmi Színházi Társulás játéka pedig erős, árnyalt és koherensen önreflexív.
Testek lélek nélkül, szex vágy nélkül
Testek lélek nélkül, szex vágy nélkül
William Shakespeare Othellója tragédia, többek között azért, mert a hétköznapi tömeg, a főhősöket körülvevő velenceiek képtelenek megérteni, mit jelent a szexualitással teljes igaz szerelem, és milyen a hős, ha „Idegen". A mór Othello és a velencei Desdemona házassága botrány, mert különleges, szokatlan, eget-földet legyőző – mégis elbukik, mert a hősszerelmesek is emberből vannak, és nem tudnak egymással jól kommunikálni. És ami még szomorúbb: egy igazán kisszerű alak, Jagó is meg tudja mérgezni a legtisztább érzelmeket. Lehet hősökről, szerelemről a 21. század elején így beszélni? Székely Kriszta rendezése szerint nem. Marad a hideg szexualitás, a kisszerű gonoszkodás, a nejlonfüggöny mögött felsejlő testek.
5   6   7   8   9   10   11   12   13 
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés