Magasan fölöttünk köröz, ezért szabad szemmel napközben nem látjuk, de éjszaka, ha az ég csillagos, és Lajka éppen a mi házunk fölött húz el, látni a műhold ezüstös csíkját – legalább is így mesélték nekem. Én soha sem láttam a műhold fénylő nyomát, de Lajka felgyújtotta a képzeletemet: már maga a gondolat is, hogy ha felnövök, valami távoli bolygókra repülhetek, végtelen örömmel töltött el.