bezár
 

gyerek

2018. 07. 17.
A cserebogár elrepült
Elhunyt Christine Nöstlinger
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A cserebogár elrepült Tisztán emlékszem Konzerv Konrád arcára, ahogy kibújt a konzervdobozból és az arcomba bámult, pontosan azzal a mit sem értő arckifejezéssel, amivel én magam bámultam a „Maikäfer, flieg!” után a moziszékbe dermedve. Meg ahogy most vasárnap este. Elhunyt Christine Nöstlinger, Németh Eszter emlékezik.

Elment valaki, aki úgy volt fontos, hogy csak messziről láttam egyszer, mégis minden egyes leírt szavamnál gúnyos, kölykös mosolyfélére húzott szájszéllel néz rám. Onnan, ahonnan Astrid és Éva (Astrid Lindgren és Janikovszky Éva - a szerk.) ugyanezzel az arckifejezéssel. Kortársak is voltak ők hárman. Tisztelői is voltak egymásnak ők hárman. Azt hiszem, ismerték is egymás személyesen. Ők, hárman.

Astrid és Christine biztosan. Ott a naplójuk a polcomon. Telefonáltak is sokat egymással. Christine volt az első, aki megkapta az Astridról elnevezett legmagasabb gyerekirodalmi kitüntetést. (2003, Astrid Lindgren-díj). 

De majd húsz évvel korábban (1984) már Andersen-díjas.

Azt hiszem, a legmagasabb tisztelet jele, hogy csak két héttel a halála után, a temetés után közölték a hírt. Békében ment el, felhajtás nélkül, ahogy szerette. Ahogy élt, ahogy írt.

Ott áll a naplója Astridé mellett a polcon. Sokszor leveszem.

Sokan leveszik, sokszor. Személyes barátunk lett, a tartása, a bátorsága erőt adott.

Generációk nőttek fel és fognak ezután is felnőni vele. Életében vált klasszikussá...

És efféle banális dolgok nem sokat érdekelték. Nincs kedvem felsorolni a könyveit és a díjait.

Visszaemlékezések

Olvastam, olvasom a naplóját, mindig is olyan volt, mintha Astrid naplójának a folytatása lenne. Mindig is olyan volt, mintha ők ketten egyek lennének. Számomra sosem volt egyik a másik nélkül. Ha Pippire gondolok, akkor a Tűzvörös Friderike is eszembe jut. Nincs bátor, vagány gyerekkönyv kettejük nélkül.

És remélem, nem lesz 2019-től év Nöstlinger-díj nélkül.

„Csak a teste.” – áll egy egri síron. Állhatna egy bécsin is.

Velem, velünk maradsz, Christine.

Nem marad vagány hősök nélkül a következő nemzedék sem, ígérem.

Köszönjük!

Isten veled, találkozunk még!

Christine Nöstlinger Wikipédia oldala.
Az egyik utolsó interjú vele, fotó Katarina Šoškić

Címlapfotó:imago/epd

Négyzetes fotó a leadben: Katarina Šoškić, vice.com

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Németh Eszter --


További írások a rovatból

gyerek

9. Aranymosás Irodalmi Válogató
A Könyvmolyképző Kiadó pályázata
Oliver Scherz: Mentsük meg Matildát! Pozsonyi Pagony, 2019.
Wéber Anikó: Visszhangország. Pozsonyi Pagony, 2019.

Más művészeti ágakról

irodalom

Lehet igazad úgy is, hogy oda se nézel Lehet igazad úgy is, hogy oda se nézel
Kiss László–Bérczesi Róbert: Én meg az Ének. Behúzott szárnyú felfelé zuhanás, Budapest, Athenaeum, 2019.
irodalom

Éljen a kés? Éljen a kés?
Könyvbemutató 2019. október 31-én
irodalom

Az idő mélyebb és felszínesebb nyomai Az idő mélyebb és felszínesebb nyomai
Bartis Attila: Az eltűnt idő nyoma, Magvető, 2019.
irodalom

Huszonegyedik #11 Huszonegyedik #11
Történetmondás 2.0 - Játéktudomány és transzmedialitás


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés