bezár
 

gyerek

2011. 02. 06.
Másságról másképp, gyerekeknek
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Másságról másképp, gyerekeknek Szegedi Katalin Lenka című könyve, mely a Csimota kiadó sorozatában jelent meg, kivételes példája a szöveg és illusztráció összhangjának. A nagyon fontos témát (másság) feldolgozó könyv nemcsak 2010 egyik legszebb képeskönyve, de rendkívüli az a műgond is, melynek köszönhetően a belső borítótól a legkisebb ecsetvonásig minden jól átgondolt és jelentőséggel bíró benne. Ráadásul az impozáns színvilágú, mégis letisztult képi anyag most eredetiben is megtekinthető.

„Egy szép májusi éjjelen, éppen teleholdkor született Lenka. Vajon ezért-e vagy másért, ki tudja, de épp olyan szép kerek lett, mint maga a telihold.” Így kezdődik a közismert illusztrátor és mesekönyvíró új könyve. Szegedi Katalin mind a képek, mind a szöveg esetében a szimbólumok nyelvén szól: az alapvetően „hétköznapi” történetet klasszikusan népmesei, mégis finoman modernizált motívumokból építi fel.

 

A dundi, és ezért magányos kislány a rajzolásba menekül, míg édesanyja – tudván, hogy mi az, amire igazán szüksége van – ki nem küldi őt a többi gyerek közé, a nagyvilágba, hogy végre barátra találjon. Lenkát a többiek háromszor utasítják el és gúnyolják ki teltsége miatt, ám ő mégsem kullog haza, hanem leül az aszfaltra, és rajzolni kezd. Ekkor jelenik meg mögötte Palkó, akit messziről ugyan látott már a kislány, de a sok csalódás miatt nem mert megszólítani. A kisfiút lenyűgözi Lenka ügyessége, és azonnal játszani hívja őt. (Így nyeri el jutalmát a népmesehős is, miután kiállta a próbákat, itt: a kapcsolatteremtési kísérleteket, és találkozik végül azzal a személlyel, aki belső értékeire figyel, azaz: tehetségére, látásmódjára.) A közös játék összekovácsolja a két gyereket: még a hirtelen kitörő viharban sem válnak el egymástól. Palkó, akár egy kész férfi, hazaviszi rollerén (lován?) a kislányt, ő pedig jelképes „varázseszközzel” viszonozza a gesztust: az ablakon kirepülő rajzból eső elleni védelmet nyújtó csákó készül.
 

Az egymás értékeinek felfedezése és másságának elfogadása ebben a mesében minden sallang és didaktikusság nélkül, kép és szöveg különleges konstellációjában bontakozik ki. Az illusztráció nem kiegészíti vagy értelmezi a narrációt, hanem (több szempontból is) másképp meséli el ugyanazt: míg a szöveg a kislány szemszögéből (még ha egyes szám harmadik személyben is) láttatja, addig a képek kívülről és jóval érzelemmentesebben mutatják az eseményeket. Mivel azonban egy magas színvonalú, lenyűgöző szépségű képeskönyvről van szó, a két médiumnak az olvasóra-nézegetőre tett erőteljes hatása folyamatosan összekeveredik, összemosódik. Ez a kettősség különösen izgalmas annak tudatában, hogy alkotójuk ugyanaz a személy.
 

HIRDETÉS

banner

A szöveg alapvetően lényegre törő, és a célcsoport (4-8 évesek) teherbírását is figyelembe véve viszonylag rövid. Stílusa egyszerű, ugyanakkor erősen lírai hangvételű. Ez egyfelől fakad a szerző alkatából, ahogy ezt illusztrációiból, és már megjelent saját meséjéből, az Álomcirkuszból sejthetjük; másfelől következik a téma „drámaiságából”. A könyv nagyszerűségét meg nem kérdőjelezve csupán annyi kritikus megjegyzést tehetek, hogy talán a határozószók és hangulatfestők  kis ritkításával, azaz némi „semlegesítéssel” vált volna a szöveg igazán tökéletes párjává a képi világ nagyon kifejező, mégis eszközében és színvilágában puritán kifejezésmódjához. Ugyanakkor egy-egy líraibb szerkezet valódi többlettel ruházza fel a textust, és nagyon is hiányozna: például a fent már idézett nyitó mondat, vagy az ablakon kirepülő rajzok leírása, mely a két barát lelki emelkedettségét érzékelteti. Ezek mögött a kiegyensúlyozó aktusok és a gondos szövegszerkesztés mögött ott sejthető a biztos ízlésű és alapos szerkesztő(gárda) is.
 


 

A szöveg (és a képek) felépítését emellett a statikusság és dinamikusság váltakozása határozza meg: a nekiiramodások és megtorpanások a különböző lelkiállapotokat is tükrözik. A rajzolás egybefonódik a magánnyal, a „kuksol”-ással és „kucorgás”-sal, míg a vágyott gyerektársaság mindig valamilyen mozgással van összekötve: ugróiskolával, hulahoppozással vagy focizással.
 

Szegedi Katalin előszeretettel használ kollázstechnikát, s eddig talán ennek legszebb példája a Királylány születik című könyve volt, melyet Boldizsár Ildikóval készített. Most bátrabban üresen hagyott terekkel, kevesebb tárgyi beillesztéssel, és több újságpapír-kivágással élt, ezzel pedig csökkentette az elemelkedettség érzését, viszont jól érzékeltette a magányt, a vívódást. Miközben a képek – szokás szerint – gyönyörűek, egyszerre szívet melengetők és facsarók: Szegedi Katalin ebben a könyvben nem csupán a színekről mondott le, hanem háttérbe helyezte a korábbi munkáiból ismert, kecses és nyurga (azaz romantikus szépségű) figuráit is. A hős most a csupa-kerek Lenka és a szemüveges, elálló fülű, kesze-kusza hajú Palkó lett; a lírai felütést pedig, melyet a téma ad, a piros-fekete-fehér színekre redukált világ, a nagy felületeken kilátszó hullámpapír (a durva természetesség), valamint a humoros részletek írják felül.
 

A kevés szín zárt világot és visszafogottságot kölcsönöz a képeknek; a bátran szabadon hagyott háttér a lényegre irányítja a figyelmet, az újságkivágások pedig a hétköznapiságot és az egyszerűséget hangsúlyozzák. A választott három szín egyértelműen a szimbólumok nyelvén üzen: a vörös az élet színe, a tűzé, a véré, a szenvedélyé, míg a fehér a tisztaságé, az ürességé, a fekete pedig az alázaté és a gyászé. A színek kombinációinak (és a kompozíció) jelentőségét könnyen felmérhetjük a 8-9. oldalt elemezve. 
Lenka az előtérben áll, mégis félig látható csupán: félszegen leskelődik. Tűzvörös (ténylegesen és jelképesen is színes) egyénisége szöges ellentétben áll a felszabadultan játszó, fekete-fehérrel ábrázolt lányokkal, akik elutasítják őt. Köztük a "légüres tér" fehér, mely egyben a kontrasztot is növeli.
 

De szimbolikus az is, ahogy a lapokat megtöltik a kerekded formák (Lenka alapproblémájához illeszkedve): a katica és a játék malacka mellett kerek Lenka pöttyös ruhája, gombja, nagy szeme és gyönyörű hajkoronája („szöszmösz haja”), édesanyja szoknyája (mely egyben a női teljességet is kifejezi), a vágyott játékeszközök (a kerek kavics, a hulahopp karika, a labda), a pöttyök a bögrén, a gombok a fotelen – ahogy az igaz barát is keréken (rolleren) érkezik, arcát pedig egy nagy, kerek szemüveg teszi jellegzetessé. Nem az utolsó kép a könyvben, mégis, leginkább kifejezi a teljességet és a boldogságot a 24. oldal, melyen felülnézetből látjuk Palkót és Lenkát (a gömbölyű egységet), amint gurulnak – természetesen körbe-körbe.

A kör, mely már a legkorábbi a gyerekrajzokon is a boldogság kifejeződése (vagy elég a képeken kötelezően jelenlévő „napocská”-ra gondolni), itt a körbeforgás szédítő-boldogító érzését is felidézni. A kerekség ilyen értelemben tehát a könyvben nem csupán a kövérség, de a teljesség és a boldogság jelképe is – s az utóbbiakért ugyanúgy meg kell küzdeni, mint a barátságért.


Rengetegszer és rengetegféleképpen olvasható a Lenka: míg a szöveg szépsége és mélysége a különböző lelki minőségek újraélését teszi lehetővé a gyerekek számára (magány, félénkség, elutasítás, önértékelésbeli gondok, barátság), addig az illusztráció több szempontot követve is végigelemezhető. Azon túl, hogy magas esztétikai értékkel bír a kötet, s ezzel felnőttet, gyereket egyaránt gazdagít, kár volna elhallgatni, milyen széles korosztály számára rejti magában a vizuális nevelés lehetőségét. A korábban már említetteken (forma, szín, kompozíció) kívül számos az elrejtett információ és a humoros elem is. Csak néhány példa: az oldalszámok (az első oldaltól eltekintve) mindig megtalálhatóak a lapokon, csakhogy a szokottól eltérően, rejtett formában. Hol egy Lenka által készített rajzon szerepelnek (rajz a rajzban), hol egy dobókockán, hol egy masnin, hol egy katica hátán. És ha már katica: a kerek, pöttyös hátú bogár nem csak formája és színe miatt jelképezi a (kerek, pöttyös ruhás) kislányt, de mintegy „lelkitársként” el is kíséri őt minden oldalon, majd, mintegy egyetértését kifejezve, megállapodik Palkó vállán. A kollázstechnika lehetőségeiből adódóan különleges szerepére háromdimenziós megjelenési formái is ráirányítják a figyelmet – habár ez a kisméretű oldalak miatt a könyvben kevésbé feltűnő, mint az eredeti illusztrációkon. De a képek állandó szereplője Lenka csíkos malackája (melyről gúnynevét kapja), és természetesen az előbb menekvést, majd a megoldást nyújtó színes ceruzák, kréták is. (Szintén az önazonosságot jelképezi, hogy Lenka neve a belső címben ceruzákból áll össze.)
 

Csupán hosszasabb vizsgálódás után nyerik el jelentőségüket a szöveges újságkivágások, melyek hol vékony festékréteg alá rejtett, innen-onnan kiollózott betűk, hol „levegőben lógó” párbeszéd-foszlányok. A magányosan ácsorgó Lenka alatt az isole ("elszigetelt") szó sejlik fel, míg a háttérben álló házak között, a távolban hulahoppozó lányokra utalva a Játszótárs? Nem. üzenete kong. Ezek az apró, ám annál gondosabban elhelyezett „jelek” teszik letehetetlenné és megunhatatlanná a kötetet: meg- és újratanítják a gyereket és felnőttet a szöveg és kép figyelmes olvasására, és ingert ébresztenek a böngésző, szöszölő értelmezésre, mely gyerekkönyvről lévén szó, a későbbi olvasástechnikák szempontjából sem elhanyagolható. Megérthetjük és megértethetjük vele egy (képekkel vagy szavakkal elmondott) történet felépítésének módját, a különböző összefüggések kibontásának, egymásra épülésének, újraértelmezésének szövedékét. (Hogy ezt mennyire nem lehet elég korán kezdeni, arra elég bizonyíték az első és hátsó belső borító: meg fogunk döbbenni, mennyire pontosan érti már egy óvodás is a két kép különbségének üzenetét, és a bennük rejlő történetet.)
 

S habár könyvről van szó, nem szabad elfelejteni, hogy egy remek illusztrátor készítette azt, és ahhoz, hogy a képi anyag teljes valójában megnyíljon előttünk, szinte elengedhetetlen, hogy az eredeti képeket is megnézzük (megtehetjük itt). A nagyalakú kollázsok élőben szinte megelevenednek: ami az igényes nyomású, mégis apró könyvben (ami funkcióját tekintve teljesen indokolt) érzékelhetően izgalmas és szép, a valóságban háromdimenzióssá válik. A kivágott, majd beragasztott részek kiemelkednek a festett, mázolt és gyakran kikandikáló hullámpapírból, a beékelt tárgyak kidomborodnak. Itt-ott előtűnik néhány falevél, Lenka hajában hol ceruzarajz, hol vörös cérna tekeredik, textilek sejlenek fel a háttérben. A megnyitón szerzett személyes tapasztalatokra építve pedig elmondhatom, hogy még a legkisebbek is élvezettel vizsgálták a kiállításanyagot – nagyon is jól teszi tehát, aki gyerekkel megy oda, hogy aztán otthon közösen idézhessék fel a látottakat, a könyvet lapozgatva.
 

Szegedi Katalin mögött már számos érzékenyen és művészien illusztrált kötet áll (Szabó Magdától Lewis Carollig, Kányádi Sándortól a népmesékig), és most ismét egy újító szándékú, rendkívül átgondolt, csodálatos képeskönyvet hozott létre. Nagy érdeme ez a kiadónak is, mely a másság és az elfogadás témakörére épülve immár a harmadik gyönyörű és műgonddal létrehozott könyvét hozza ki. Remélhetőleg Lenka sem marad további "társak" nélkül. 


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Balázs Eszter Anna --


További írások a rovatból

gyerek

Mesél az erdő Mesél az erdő
Gyereknapra, szeretettel
Gyermekkönyv-illusztráció kiállítás online a Deák 17 Gyermek és Ifjúsági Művészeti Galéria oldalán
Mészöly Ágnes: Csepp

Más művészeti ágakról

irodalom

Az élőknek sem könnyű Az élőknek sem könnyű
Han Kang: Nemes teremtmények, Jelenkor, 2018.
Anna Winger, Alexa Karolinski: Unorthodox
irodalom

Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz? Mitől tudsz olyan édes lenni, mint a méz?
Kálmán C. György: „Dehogyis terem citromfán”. Irodalomelméleti írások. Balassi Kiadó, Budapest, 2019, 240 oldal, 2600 Ft


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés