gyerek
2011. 06. 26.
Balatoni legendák új köntösben
Nyulász Péter: Helka. A Burok-völgy árnyai
Valódi hiánypótló mű Nyulász Péter Helka című meseregénye, hiszen a témaválasztása igazán különleges: a kötet egy olyan Balatonhoz kapcsolódó régi magyar legendát elevenít fel és gondol tovább, mely lassan csaknem a feledés homályába merült, és amelyről az utóbbi időben méltatlanul kevés szó esett. Egészen mostanáig.
A történet középpontjában a Balaton és környéke áll. Kiindulópontja Tihany, a Soktornyú kastéllyal, ahol Helka hercegkisasszony él szüleivel: Helka hercegnővel és Kelén herceggel. Az eredeti legenda főszereplője a hercegi pár volt, ám ez a mostani történet lányuk kalandjait meséli el. A szülők annak idején hiába kötöttek békét Sióval, a Balaton tündérével és Kamorral, a Bakony varázslójával. Hiába sikerült akkoriban kijátszaniuk a gonosz boszorkány, Bora átkát, majd emberi alakjuktól megfosztani és száműzni Helka hercegnő ármánykodó nővérét, Horkát és annak párját, Thuzt, és ezzel látszólag nyugalmat varázsolni a vidékre. A békekötés után ugyanis valamennyien hatalmas hibát követnek el: többé egyikük sem visel gondot a rá bízott területre, hanem valamennyien csupán saját bajaikkal foglalkoznak. Siót nem érdekli többé a Balaton, mert csak az immár múlandó ifjúsága felett kesereg, Kamort az Erdő védelme helyett csak az foglalkoztatja, hogy mások elől eltitkolja varázstudománya elvesztését, a hercegi párnak pedig minden idejét leköti, hogy túlzott aggodalommal óvják lányukat a sötét erők várható bosszújától. Azok pedig nem tétováznak: a Véletlen a kezükre játszik, így végre elindulhatnak visszaszerezni a magára hagyott tó feletti uralmat!
.jpg)
A szereplők közül kétségtelenül Helka alakja a legkidolgozottabb. A történet elején mint igazi, vérbeli kamaszlányt ismerhetjük meg: folyamatosan lázadozik a hercegkisasszonyi lét minden kényelmetlen formasága és az örökös házi őrizet ellen. Helka ugyanis szabadságra, önállóságra vágyik, mint a vele egykorú társainak nagy része általában, s ezt meg is kapja, bár valószínűleg nem teljesen úgy, ahogyan azt elképzelte. Bora és szövetségeseinek váratlan támadása kész helyzet elé állítja: úgy alakul, hogy ezt a bosszúhadjáratot bizony neki kell visszavernie. Szerencsére, nincs egyedül: gyerekkori pajtása, Ciprián, és két kedves, mókás manó: Furmint és Tramini kísérik útján, emellett pedig - mint az minden valamirevaló mesében dukál – menet közben számos segítő lény és varázseszköz áll a hercegkisasszony szolgálatába, kiknek köszönhetően lassan kibontakozik a lány elől eddig elrejtett igazság. A titkok feltárásával kerül Helka is egyre közelebb ahhoz, hogy megismerje önmagát, hiszen ebben a helyzetben nincs más választása: szép lassan bele kell simulnia a felnőtt létbe. El kell hagynia hebrencsségét, komoly, néha egészen súlyos döntéseket kell meghoznia, rejtvényeket kell megfejtenie, meg kell tanulnia megkülönböztetni a jót a rossztól és bizony, közben arra is rá kell jönnie, hogy felelősséggel tartozik nem csupán magáért, hanem társai épségéért és biztonságáért is. A történteknek köszönhetően Helka a szemünk láttára érik felnőtté és bizonyítja be rátermettségét arra, hogy elvállalja azt a feladatot, amit az öregek elhanyagoltak: őrizni és megvédeni – sőt, ahogyan ő állítja igazi hercegnőhöz méltó kifejezéssel: szolgálni - a Balatont: a Vizet, a Partot és az Erdő népét.
.jpg)
Helka mellett természetesen a Balaton kapja a legtöbb figyelmet a történetben. A mesében előforduló minden földrajzi helyszín a valóságban is létező és bejárható, emellett pedig lépten-nyomon mindenféle utalásokba botlunk, melyek valamiképpen mind kapcsolódnak a környékhez, a Bakonyhoz, a Balatonhoz egyaránt. Új legendák teremtődnek a könyv lapjain, például a balatoni lángos vagy a Sió gyümölcslevek eredetéről, megtudhatjuk, honnan kapta a nevét a Ciprián-forrás vagy Szentbékkálla, illetve olyan különleges, jellegzetes ételek elkészítési módjáról szerezhetünk némi ismeretet, mint a handabakáré vagy a dödölle. E kiragadott néhány példa mellett még számtalan hasonló humoros, ötletes kis történettel, magyarázattal találkozhatunk, olyannyira sokkal, hogy önkéntelenül is felmerül a kérdés, nem lenne-e érdemes akár egy külön történetbe ágyazva néhányukra magyarázatot adni, hogy az esteleges fiatalabb olvasók is biztonsággal követhessék, érthessék az összes szójátékot, csavaros szituációt. Annál is inkább, mert a szöveg nyelvezete roppant izgalmas, páratlanul gazdag szókincskészlettel rendelkezik, és végig áthatja egyfajta sajátos, finom humor, vétek lenne tehát átsiklani fölöttük! A kacskaringósan tekergőző mondatok a rég elfeledett hosszú, békés mesemondás emlékét idézik meg, remek lehetőséget nyitva arra, hogy felkeltsék a kíváncsiságot a Balaton valós helyszínei, régi-új legendái iránt egyaránt.
Mindehhez tökéletes kiegészítést nyújtanak Bohony Beatrix sejtelmes és álomszép illusztrációi, melyek hatása csupán azzal lenne fokozható, ha fekete-fehér helyett színesben (is) láthatóak lennének.
A Helka egy olyan népmesei hagyományokra épülő történet, amelyben egyértelműen elkülöníthető a jó a rossztól, ahol aki bátor és kiállja a próbákat, az végül eléri célját, aki pedig mások életére tör, az természetesen pórul jár. És aminek a legeslegfontosabb üzenete pedig mégiscsak az, hogy sosem lenne szabad elfelednünk, hogy igenis vannak közös értékeink, amelyekért felelősséggel tartozunk, és amelyek megóvásához kivétel nélkül valamennyiünkre szükség van.
.jpg)
Nyulász Péter: HelkaA szereplők közül kétségtelenül Helka alakja a legkidolgozottabb. A történet elején mint igazi, vérbeli kamaszlányt ismerhetjük meg: folyamatosan lázadozik a hercegkisasszonyi lét minden kényelmetlen formasága és az örökös házi őrizet ellen. Helka ugyanis szabadságra, önállóságra vágyik, mint a vele egykorú társainak nagy része általában, s ezt meg is kapja, bár valószínűleg nem teljesen úgy, ahogyan azt elképzelte. Bora és szövetségeseinek váratlan támadása kész helyzet elé állítja: úgy alakul, hogy ezt a bosszúhadjáratot bizony neki kell visszavernie. Szerencsére, nincs egyedül: gyerekkori pajtása, Ciprián, és két kedves, mókás manó: Furmint és Tramini kísérik útján, emellett pedig - mint az minden valamirevaló mesében dukál – menet közben számos segítő lény és varázseszköz áll a hercegkisasszony szolgálatába, kiknek köszönhetően lassan kibontakozik a lány elől eddig elrejtett igazság. A titkok feltárásával kerül Helka is egyre közelebb ahhoz, hogy megismerje önmagát, hiszen ebben a helyzetben nincs más választása: szép lassan bele kell simulnia a felnőtt létbe. El kell hagynia hebrencsségét, komoly, néha egészen súlyos döntéseket kell meghoznia, rejtvényeket kell megfejtenie, meg kell tanulnia megkülönböztetni a jót a rossztól és bizony, közben arra is rá kell jönnie, hogy felelősséggel tartozik nem csupán magáért, hanem társai épségéért és biztonságáért is. A történteknek köszönhetően Helka a szemünk láttára érik felnőtté és bizonyítja be rátermettségét arra, hogy elvállalja azt a feladatot, amit az öregek elhanyagoltak: őrizni és megvédeni – sőt, ahogyan ő állítja igazi hercegnőhöz méltó kifejezéssel: szolgálni - a Balatont: a Vizet, a Partot és az Erdő népét.
Helka mellett természetesen a Balaton kapja a legtöbb figyelmet a történetben. A mesében előforduló minden földrajzi helyszín a valóságban is létező és bejárható, emellett pedig lépten-nyomon mindenféle utalásokba botlunk, melyek valamiképpen mind kapcsolódnak a környékhez, a Bakonyhoz, a Balatonhoz egyaránt. Új legendák teremtődnek a könyv lapjain, például a balatoni lángos vagy a Sió gyümölcslevek eredetéről, megtudhatjuk, honnan kapta a nevét a Ciprián-forrás vagy Szentbékkálla, illetve olyan különleges, jellegzetes ételek elkészítési módjáról szerezhetünk némi ismeretet, mint a handabakáré vagy a dödölle. E kiragadott néhány példa mellett még számtalan hasonló humoros, ötletes kis történettel, magyarázattal találkozhatunk, olyannyira sokkal, hogy önkéntelenül is felmerül a kérdés, nem lenne-e érdemes akár egy külön történetbe ágyazva néhányukra magyarázatot adni, hogy az esteleges fiatalabb olvasók is biztonsággal követhessék, érthessék az összes szójátékot, csavaros szituációt. Annál is inkább, mert a szöveg nyelvezete roppant izgalmas, páratlanul gazdag szókincskészlettel rendelkezik, és végig áthatja egyfajta sajátos, finom humor, vétek lenne tehát átsiklani fölöttük! A kacskaringósan tekergőző mondatok a rég elfeledett hosszú, békés mesemondás emlékét idézik meg, remek lehetőséget nyitva arra, hogy felkeltsék a kíváncsiságot a Balaton valós helyszínei, régi-új legendái iránt egyaránt.
Mindehhez tökéletes kiegészítést nyújtanak Bohony Beatrix sejtelmes és álomszép illusztrációi, melyek hatása csupán azzal lenne fokozható, ha fekete-fehér helyett színesben (is) láthatóak lennének.
A Helka egy olyan népmesei hagyományokra épülő történet, amelyben egyértelműen elkülöníthető a jó a rossztól, ahol aki bátor és kiállja a próbákat, az végül eléri célját, aki pedig mások életére tör, az természetesen pórul jár. És aminek a legeslegfontosabb üzenete pedig mégiscsak az, hogy sosem lenne szabad elfelednünk, hogy igenis vannak közös értékeink, amelyekért felelősséggel tartozunk, és amelyek megóvásához kivétel nélkül valamennyiünkre szükség van.
Betűtészta Kiadó
2011, Budapest
308 oldal
2850 Ft
Szerzők
-- Pásztor Csörgei Andrea --
További írások a rovatból
gyerek
Nagyívű nemzetközi kiállítás nyílik a Deák17 Galériában
Más művészeti ágakról
zene
Interjú Wéber Kristóffal a klasszikus művészetekről és a Keringőről