bezár
 

film

2012. 04. 13.
Nem csak a húszéveseké
Julie Gavras: Tétova félrelépők
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Nem csak a húszéveseké A romantikus vígjáték a fiatal és rendszerint nagyon csinos férfiak és nők műfaja, akik, akár vágynak a szerelemre, akár nem, végül elkerülhetetlenül társra lelnek egymásban. Az ezredforduló óta a tinédzser korosztály is magáévá tette a zsánert, s a filmgyárakból ömlenek a középiskolások apró-cseprő szerelmi ügyeit boncolgató, nevettető alkotások. A hatvanon túli korosztályt azonban elkerülik a romkomok. Miféle érdekes, netán vicces szerelmi bonyodalom lehet az ember életében a kapuzárás közelében? Julie Gavras megmutatja.
A rendező-dinasztia leánygyermekének (édesapja Costa-Gavras és testvére, Romain Gavras szintén rendezők) második önálló játékfilmje éppen abban erős, amivel már a 2006-os La faute à Fidel! is kitűnt. A középpontba állított témát – legyen az a 68-as szellemiségben eszmélkedő francia diákság újbaloldali aktivizmusa, vagy a szerelmi intrikák, eltávolodás és egymásra találás problémája – szokatlan szemszögből dolgozza fel Julie Gavras. A politikai-ideológiai problémát egy kilencéves kislány tekintetén keresztül láttatta, a humorosan felfogott romantikus vívódásokat pedig egy idősödő házaspár történetében meséli el.



Mary (Isabella Rossellini), a művelt és szép asszony, aki olasz gyökereihez híven vérbeli háziasszony és odaadó anya, valamint Adam (William Hurt), a híres építészmérnök férj már túl vannak életük delén, három gyermekük közül a legkisebb is kirepült a családi fészekből, ők pedig egyedül maradtak Adam életműdíjával és Mary váratlan emlékezetkiesésével. Eljött az ideje annak, hogy – végre – magukra figyeljenek: az önvizsgálat eredményeképpen pedig rá kell döbbenniük, hogy feltartóztathatatlanul közeledik az öregedés. Erre a problémára ki-ki a maga módján reagál: a férj fiatal pályakezdő kollégákkal új, addig ismeretlen területre lép a munkájában, míg felesége akadálymentesíti a lakást és hatalmas, szemüveg nélkül is látható gombokkal felszerelt nagyitelefont vásárol. Mindez természetesen összezördüléshez vezet, minek folytán a jól összeszokott pár tagjai más irányban kezdik el keresni saját boldogságukat.


 
A kapuzárási pánik ábrázolása a lehető legőszintébb módon klisés. A film valóban hadrendbe állítja az összes jól ismert sztereotípiát, felvonultat minden kihagyhatatlan, kötelező elemet: Adam bőrdzsekit vásárol és energiaitalt iszik, Mary pedig vízitornára kezd járni, hogy egészségesebben éljen, s elismerő pillantásokat csikarjon ki idegen férfiakból. Az öregedéssel kapcsolatos minden probléma, s a különféle válaszreakciók egész tárháza szűk másfél órába zsúfolva egy kicsit töménynek, s ebből adódóan mesterkéltnek, sematikusnak hathat, mégis, ha őszintén magunkba nézünk, be kell ismernünk, hogy a film minden pillanata nagyon is valóságos és hihető. A Tétova félrelépők legnagyobb erénye az a kedves, szeretetteljes humor, amivel rámutat az öregedés megmosolyogtató oldalára – hiszen mindannyian számtalan személyes példát tudunk hozni a saját és családunk életéből az összes apró, klisés momentumra. A kissé szokatlan romantikus vígjátéki hősök motivációi tehát hihetőek, problémáik pedig nagyon is valósak, így a műfaj is tökéletesen működik velük. Dicséret illeti a nagyszerűen megformált és igazán szerethető mellékszereplőket is, mint a zárkózott, karrierista elsőszülött és a szomszédban lakó, de szigorú és független nagymama.



Műfajából adódóan a film meglehetősen színészközpontú, az aktorok pedig ideálisan lettek megválasztva a különböző szerepekre. Ingrid Bergman és Roberto Rossellini lánya a szemünk előtt csupaszodik egyszerű, esendő asszonnyá, míg Hurt remekül hozza a hatvan felett is sármos úriember jellegzetes karakterét – az ebből adódó, szinte kitapintható feszültség kettejük között szívbemarkolóan valódi. Ahol kell, ott viszont a harmónia és a vonzalom is megcsillan köztük; Hurt és Rossellini egymásra hangolt játékkal visznek életet a filmbe.
 
A komédiához illeszkedő, nevettető ábrázolásmódban el van rejtve a Tétova félrelépők igazi, komoly tartalma. A film ízlésesen fogalmaz, ugyanakkor bátran vállalja az öregedés tényét, az idős testeket; az idősödő ember fizikai és lelki igényeit egyaránt nyíltan tárja elénk. Könnyed film ez, mely pontosan kiszámítható műfaji szabályok szerint működik, kérdésfelvetésében mégis kíméletlenül szembesíti az embert önmagával – hatvanon innen és túl.

 
Tétova félrelépők (Late Bloomers)
Színes, feliratos, francia-belga-angol vígjáték, 95 perc, 2011

Rendező: Julie Gavras
Forgatókönyvíró: Julie Gavras, Olivier Dazat
Zeneszerző: Sodi Marciszewer
Operatőr: Nathalie Durand
Producer: Bertrand Faivre, Sylvie Pialat

Szereplők: William Hurt (Adam), Isabella Rossellini (Mary), Doreen Mantle (Nora), Kate Ashfield (Giulia), Aidan McArdle (James)

Forgalmazza: Vertigo Média Kft.
Bemutató: 2012. április 12.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, társadalmi témájú esszéket, alapítója a kortárs magyar divatot szemléző Sikk Projekt portálnak, illetve a gasztronómiai és belföldi turisztikai témákkal foglalkozó Kalandjárónak. Érdeklődési területe a feminista kritika, a narratológia és a rituális művészetek.


További írások a rovatból

Interjú Gábor Bencével, a Volt egyszer egy képregény alkotójával
Varsics Péter: Így vagy tökéletes
Angus MacInnes – Révész Bálint: Uprooted – The Olympic Tribe
Lee Isaac Chung: Minari – A családom története

Más művészeti ágakról

Fenyő D. György: Útikalauz a vershez. Tilos az Á, 2021
irodalom

Van bennünk rózsa Van bennünk rózsa
A Margó Fesztiválon mutatták be Danyi Zoltán A rózsákról című regényét (Magvető Kiadó, 2021)
art&design

A techno mint életérzés A techno mint életérzés
Utózengés: a Techno Worldsről az Art Quarter Budapestben


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés