bezár
 

irodalom

2013. 04. 18.
A férfi, aki a nőket (csak) elképzelte
Stefano Benni: Gyorslábú Achille. Scolar kiadó, 2013. Fordította:Nádor Zsófia
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A férfi, aki a nőket (csak) elképzelte Van valahol egy város Padániában. Látszólag olyan, mint bármelyik. Vagyis a hó leesik, de minden szenvedély nélkül, az emberek pedig fejvesztve vásárolnak és tapadnak rá a monitorokra. Ám Stefano Benni, becenevén a "Farkas", Gyorslábú Achille című regényének nem ők a főszereplői, hanem egy álmatlanságban szenvedő, különös szerkesztő, nevezetesen Ulisse, és rejtélyes barátja, Achille, akinek jogában áll mindent őszintén kimondania. A másokról alkotott véleményét vagy akár a legvadabb erotikus álmokat. Talán, mert egy különös kórban szenved, de az is lehet, hogy mert ő maga "Az irodalom", aki nem engedi Ulissét eltéríteni a vágyaitól.
Stefano Benninek az idei könyvfesztiválra jelenik meg az első magyar nyelvre fordított regénye, a 2003-ban írt Gyorslábú Achille. Benni az egyik legnépszerűbb és legismertebb író Olaszországban. 1976-ban debütált a Bar Sporttal, melyből egy igen közkedvelt, azonos című filmet is készítettek. Az utóbbi időkben szinte minden évben kiadták egy regényét, ő maga pedig igen sokoldalú szereplője a művészeti és politikai életnek. Ám aki könyveit olvasván, vagy különböző interjúit hallgatván jobban bepillant világába, annak nyilvánvaló: Benni nem az "üres" sikert hajhássza. Célja a világban eluralkodó közömbösség leküzdése, az emberek fantáziájának megmozgatása. Olvasója pedig visszatalálhat egy, a gyerekkorban még meglévő, teljesebb világba. Eddig megjelent regényeiben az a közös, hogy Benni a leghétköznapibb helyszínből is csodálatos fantáziavilágot teremt, a legtriviálisabb eseményt is jelentőséggel, humorral ruházza fel. Teszi ezt úgy, hogy a komikum mellett a tragikus elemeket sem iktatja ki a műveiből, mert, mint egyik interjújában is elmondta, sokszor a világ "sötét oldalának" a felismerése visz minket át egy magasabb dimenzióba.

A Gyorslábú Achille dőlt betűs szöveggel kezdődik, elmélkedéssel arról, hogy milyen hatással van egy normális ember életére egy őrülttel való találkozás. Ezt a – mint később kiderül – szövegrészletet eleinte nem tudjuk mihez kapcsolni. Várakozást, kíváncsiságot idéz elő az olvasóban. A részlet után Ulissét, a Forge nevű kiadó szerkesztőjét ismerjük meg, és az író nagyon hamar ráhangol minket a regény világára. Egy városban találjuk magunkat, melynek minden szeglete nagyon ismerősnek tűnik, hisz bármelyikünk városa lehetne. Benni nem használ sem cikornyás, sem pedig elidegenítő mondatokat. "Egyszerűen" fogalmaz, olvasójában nagyon gyakran azt a bizonyos "aha"-érzést kiváltva, de úgy, hogy a valóságon egy picit mindig túlmutat, a hétköznapi tárgyakat vagy helyszíneket megspékeli a mitológiával, saját fantáziájának elemeivel. Épp, ahogy egy jó apa, vagy nagyapa mesél unokájának. 
Benni
Ulisse táskájában kéziratok lapulnak. A szerkesztő, aki kemencekórban, vagyis álmatlanságban szenved, arról fantáziál, hogy ezen nevetséges és nagyon rossz "gépiratok" életre kelnek, és rágják a lelkiismeretét, hogy végre olvassa már el őket. A kiadásra váró művek szerzőinek és tartalmának bemutatása nem kevés okot ad az olvasónak a mulatságra. Csak hogy egy példát említsek, a táska mélyéről megszólal a Rambaud, kulturál-kulturista költemény szerzője: "Elég az erőtlen költőkből! Hosszú évekig edzettem a konditeremben, hogy megírjam ezt a könyvet…"

A regény több helyszínen játszódik. Szinte minden szereplőnek és tárgynak a görög mitológiából vett neve van, leginkább a humorra és az iróniára hajazva. Az egyik helyszín a Forge szerkesztősége, ahol a kiadó épp azzal küzd, hogy valami nagy dobást, nagy példányszámban kiadható könyvet találjon. Így születik meg A száz fölötti írók című könyv ötlete, vagyis a fiatal kövér írók antológiája.

A másik helyszín Achille lakása. Ulisse egy nap egy különös, számítógéppel, és antik gót betűkkel írt levelet kap, melynek írója arra kéri a szerkesztőt, hogy vegye fel vele a kapcsolatot. Ulisse belemegy a furcsa játékba, így ismerkedik meg a tolókocsis, nyomorék Achillével, aki sem kézzel írni, sem pedig beszélni nem tud. A két férfi közt a kommunikáció úgy jön létre, hogy Ulisse beszédére Achille gépeléssel válaszol. Achille szövegei tehát dőlt betűkkel vannak szedve, egyfajta könyv a könyvben világot létrehozva. A regény többrétegűsége nem merül ki ebben. Achille arra kéri Ulissét, hogy beszéljen neki Pilarról, a barátnőjéről, aki egy bevándorló, "tipikus latin szépség", hisz a nyomorék férfi sosem mozdulhat ki a szobájából, nőkkel csak a nagy regények lapjain találkozott. Achille pedig barátja elbeszélései alapján összeállítja a saját – erotikus elemekben bővelkedő – regényét, melyet fejezetenként e-mailben küld el a szerkesztőnek. E regény egyik részletével indul tehát a Gyorslábú Achille.

Ulisse, akit felváltva hív az író Odüsszeusznak is, irodalmi elődeihez hűen, sok helyen megfordul, és különböző kalandokba bonyolódik. A bevándorlási hivatalba kell mennie a barátnője papírjait intézni, vagy egy táncos bárban kell "legyőznie a kérőket", illetve saját féltékenységét. Ezek a helyzetek Benni tolla alatt táptalajai a komikumnak, ahogy maga Ulisse is igen nevetséges figura, hisz a (mai) férfi tipikus gyengéivel küzd: nem tudja kifejezni érzéseit Pilarnak, és minduntalan kísértésbe esik a neccharisnyás titkárnő combjait, vagy seggét kóstolgatva.

A regény szövege nem kertel, bővelkedik trágár kifejezésekben és erotikában. A szókimondás és a szórakoztatás mégsem válik öncélúvá. A Gyorslábú Achille legerősebb sodra a két főszereplő barátsága, és az ebből a kapcsolatból születő szövegek. A címadó szereplő olyan elementáris őszinteséggel, humorral és szeretettel mutat rá Ulisse, vagyis a normális ember életének kiaknázatlan lehetőségeire és gyengeségeire, hogy bármit elfogadunk tőle, még azt is, hogy fantáziavilágában a leglehetetlenebb helyzetekben dugja meg a legjobb barátja nőjét, illetve elhiteti Ulissével, hogy italába halálos mennyiségű mérget kevert. Hisz sejtjük mindvégig, hogy Achille alakjának abszurditása épp abban rejlik, hogy ő maga talán nem is hús-vér figura, hanem az irodalom szimbóluma. Mindenesetre megéri a fáradságot, hogy az olvasó eltöprengjen e feltevésen is, akárcsak Benni Odüsszeusza, ha nem is a tenger morajlására, de legalább "a tetőn kopogó eső ritmusára."

Kapcsolódó cikkek


nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Kovács Rita --


További írások a rovatból

irodalom

Közösség újraépülőben Közösség újraépülőben
Borsik Miklós és Biró Krisztián kötetbemutatója
irodalom

Csak az irodalom segíthet Csak az irodalom segíthet
Bemutatták A ránk bízott kert. Ökoköltészet – világirodalmi antológiát, Prae Kiadó, 2021
irodalom

A békától a kavicsig minden az idő része A békától a kavicsig minden az idő része
Interjú Lipcsey Emőkével
Ötéves lett a Nyolc Ág Művésztábor

Más művészeti ágakról

gyerek

Cinemira Fesztivál októberben
A SKAM-sorozat sztárjaival és dupla programmal
A Kiss Llászló +4 pécsi koncertje


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés