bezár
 

art&design

2009. 10. 12.
Feltárják a Zselíz-kultúra legkeletibb lelőhelyét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Zselíz-kultúra eddig ismert legkeletibb lelőhelyét tárták fel a Heves megyei község, Apc közigazgatási területén, a 21. számú főút mellett, egy gyorsítósáv kiépítése közben. - Az Apc határában megkezdett ásatásokon több kor leletei is előkerültek - tájékoztatta az MTI-Presst Danyi József régész, az ásatások vezetője, a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársa.
A szakember elmondása szerint az újkőkori Zselíz-kultúra jellemzője a cölöpszerkezetű, két oldalán a csapadékvíztől árokkal védett, nagy méretű ház. Érdekesség, hogy a kultúra követői a házak végénél temetkeztek, esetleg a házak között is, de egy-két sírnál többet sehol sem találtak. Jelenleg a cölöpök kibontása folyik. Mint hangsúlyozta, a Zselíz-kultúra Heves megyei előkerülése jelentős újdonságnak számít, mert Apc az eddig ismert legkeletebbi lelőhely. Érdekesek a kora bronzkori Makó-kultúra feltárt objektumai, elsősorban a különféle tároló gödrök is, mert ezen a vidéken meglehetősen ritkák, és ilyen nagy számban eddig nem kerültek elő.

- Hogyan élt a Zselíz-kultúra embere?

- Letelepedett életmódot folytatott, állattenyésztéssel és földműveléssel is foglalkozott. A kerámiát már ismerte, pattintott kőeszközei között pedig megjelentek a kifinomultabb, csiszolt szerszámok is. A leletek között vannak spondilus kagylóhéjak és obszidián darabok is, ezek a kereskedelmi kapcsolatok létezésére utalnak. A kagyló ugyanis csak tengerpartról származhat, az obszidián legközelebbi lelőhelyét pedig Tokajból ismerjük, bár kerülhetett ide máshonnan is, ezt még nem tudjuk. Jellemzőbb persze a helyben megtalálható kőzetek megmunkálása.

- Mikor virágzott a Zselíz-kultúra?

- Az időszak 6500-7000 évvel ezelőttre tehető.

- Említette a Makó-kultúrát, amelynek Heves megyei megtalálása szintén rendkívül jelentős.

- A leletanyag a Krisztus előtti III. évezred közepére tehető, tehát úgy 5000-5500 évvel ezelőtti, és egy Makó környéki lelőhelyről kapta a nevét - adta meg a választ a szakember kollégája, Bíró Péter régész. - Mintegy ötven régészeti objektum került itt elő ebből a korból.

A régészek elmondták, hogy a helyszínen négy későbbi, a népvándorlás korából származó sírt is feltártak: ezek közül a jelek alapján három szarmata, és a késői császárkorból, a Krisztus utáni IV. századból származik, egy pedig valószínűleg germán, és valamivel későbbi. (A szarmaták a szkítákkal rokonságban álló nomád törzs tagjai voltak.)
Az ásatások a tervek szerint novemberig tartanak Apc határában, a Berekalja nevű területrészen.

nyomtat

További írások a rovatból

art&design

Evilági ökotópiák Evilági ökotópiák
Sokan úgy hiszik, régen sárga volt a nap
art&design

Lehetséges, sőt szükséges az alapjövedelem bevezetése Lehetséges, sőt szükséges az alapjövedelem bevezetése
Lehetetlen? - beszélgetés a művészeti alapjövedelemről, Politikatörténeti Intézet, 2018. októbert 15.
art&design

A portéka portréja A portéka portréja
Vachter János: Market – Reloaded
art&design

Art Market, Budapest, 2018 Art Market, Budapest, 2018
Beszámoló Közép-Európa legjelentősebb művészeti vásárának sajtótájékoztatójáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés