bezár
 

art&design

2009. 10. 12.
Feltárják a Zselíz-kultúra legkeletibb lelőhelyét
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Zselíz-kultúra eddig ismert legkeletibb lelőhelyét tárták fel a Heves megyei község, Apc közigazgatási területén, a 21. számú főút mellett, egy gyorsítósáv kiépítése közben. - Az Apc határában megkezdett ásatásokon több kor leletei is előkerültek - tájékoztatta az MTI-Presst Danyi József régész, az ásatások vezetője, a Heves Megyei Múzeumi Igazgatóság munkatársa.
A szakember elmondása szerint az újkőkori Zselíz-kultúra jellemzője a cölöpszerkezetű, két oldalán a csapadékvíztől árokkal védett, nagy méretű ház. Érdekesség, hogy a kultúra követői a házak végénél temetkeztek, esetleg a házak között is, de egy-két sírnál többet sehol sem találtak. Jelenleg a cölöpök kibontása folyik. Mint hangsúlyozta, a Zselíz-kultúra Heves megyei előkerülése jelentős újdonságnak számít, mert Apc az eddig ismert legkeletebbi lelőhely. Érdekesek a kora bronzkori Makó-kultúra feltárt objektumai, elsősorban a különféle tároló gödrök is, mert ezen a vidéken meglehetősen ritkák, és ilyen nagy számban eddig nem kerültek elő.

- Hogyan élt a Zselíz-kultúra embere?

- Letelepedett életmódot folytatott, állattenyésztéssel és földműveléssel is foglalkozott. A kerámiát már ismerte, pattintott kőeszközei között pedig megjelentek a kifinomultabb, csiszolt szerszámok is. A leletek között vannak spondilus kagylóhéjak és obszidián darabok is, ezek a kereskedelmi kapcsolatok létezésére utalnak. A kagyló ugyanis csak tengerpartról származhat, az obszidián legközelebbi lelőhelyét pedig Tokajból ismerjük, bár kerülhetett ide máshonnan is, ezt még nem tudjuk. Jellemzőbb persze a helyben megtalálható kőzetek megmunkálása.

- Mikor virágzott a Zselíz-kultúra?

- Az időszak 6500-7000 évvel ezelőttre tehető.

- Említette a Makó-kultúrát, amelynek Heves megyei megtalálása szintén rendkívül jelentős.

- A leletanyag a Krisztus előtti III. évezred közepére tehető, tehát úgy 5000-5500 évvel ezelőtti, és egy Makó környéki lelőhelyről kapta a nevét - adta meg a választ a szakember kollégája, Bíró Péter régész. - Mintegy ötven régészeti objektum került itt elő ebből a korból.

A régészek elmondták, hogy a helyszínen négy későbbi, a népvándorlás korából származó sírt is feltártak: ezek közül a jelek alapján három szarmata, és a késői császárkorból, a Krisztus utáni IV. századból származik, egy pedig valószínűleg germán, és valamivel későbbi. (A szarmaták a szkítákkal rokonságban álló nomád törzs tagjai voltak.)
Az ásatások a tervek szerint novemberig tartanak Apc határában, a Berekalja nevű területrészen.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Realista mágia és objektum-orientált művészet Realista mágia és objektum-orientált művészet
Halász Péter Tamás SOL+ című kiállításának megnyitóbeszéde
art&design

A bezártság tere A bezártság tere
Herbert Anikó/Haniko Nubes című kiállításáról
art&design

Egy androgün reggele Egy androgün reggele
Avagy a WOFT: Lair című kiállításról az FKSE pincéjében
art&design

Mi a baj a posztmodernnel? Mi a baj a posztmodernnel?
Recenzió a Cynical Theories című könyvről

Más művészeti ágakról

8. Budapest International Documentary Festival
A Prae körkérdése zeneszerzőkhőz: Derecskei András válaszol


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés