Mint a párizsi Le Figaro írja, a fehéringes, lakkcipős úriemberként ismert katalán festő ezzel a tárlattal visszamenőlegesen elnyeri a spanyol köztársaság harcosának rangját. A 150 kép, amelyek közül sok igazi remekmű, új összefüggésben mutatja be a sokak által "a művészet királyának" tekintett, mindig gyermeki frissességű alkotó munkáit.

Miró műveit a francia lap szerint szinte túlságosan gyakran lehet látni a múzeumokban. 2004-ben a párizsi Pompidou Központ tárlata a fiatal Miró sugárzó alkotásait sorakoztatta fel, elsősorban az 1917 és 1934 közötti született remekeket mutatva be, tavaly pedig Baden-Badenben a Frieder Burda Múzeum "A költészet színei" címen szervezett tárlatot elbűvölő vásznaiból.

A Tate Modern Mirót, a történelmet értelmező művészt kívánta ábrázolni. A múlt század húszas éveiben született Katalán paraszt című erőteljes alkotását a kiállításon más múzeumok hasonló festményeivel, így a washingtoni National Gallery tulajdonában lévő Katalán parasztfej című művével, valamint a párizsi Pompidou-központban őrzött Guardia civil című, spanyol köztársasági harcost ábrázoló képpel együtt lehet látni.

A művészet radikális megújítóját pillanthatják meg a londoni látogatók Miró olyan képeiben, mint az 1927-ben született Paysage au Coq (Táj kakassal), vagy az 1926-os Chien aboyant a la lune (A holdat ugató kutya) - az utóbbit a philadelphiai művészeti múzeum kölcsönözte.

Ahogy Picasso festményben tiltakozott Guernica polgári áldozatokat követelő náci-fasiszta bombázása ellen, Miró is eltorzult emberi formákat festett Femme fuyant l'incendie (Tűzvész elől menekülő nő) című művében, amely ugyanannak az eseménynek kapcsán született - ezt a képet az amerikai Santa Barbara művészeti múzeuma kölcsönözte.