A kiállítás megrendezésére a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság egymillió forintos támogatást kapott a Nemzeti Kulturális Alaptól. Az időszaki tárlat bemutatja, mit jelentett a lakosság hétköznapi életében a szovjet katonák ittléte - mondta Molnár Jenő, a kiállítást rendező történész-múzeológus az MTI-nek.

Tájékoztatása szerint a Veszprém környékén élőktől gyűjtöttek fényképeket, tárgyi emlékeket, a helyiek és a katonák között kialakult kapcsolatok-konfliktusok, barátságok bemutatására. A nyolcvanas években Magyarországon 110 ezer fős szovjet katonai alakulat állomásozott, közülük 60 ezren voltak a hivatásos katonák. Csak Veszprémben háromezer fő befogadására alkalmas laktanyakomplexum működött.

A szovjet katonáktól a civil lakosok különböző használati tárgyakat szereztek be, a cserebere során exkluzívnak számító érdemrendekhez, szimatszatyorhoz, parfümhöz, hűtőgéphez, színes televízióhoz, Szokol rádióhoz, fényképezőgéphez, borotvához, búvárszivattyúhoz lehetett hozzájutni - sorolta Molnár Jenő. A megyei múzeum és a Hadtörténeti Múzeum közös tárlatán a bemutatják a városokon keresztül vezető hadiutakat is; akkoriban Hajmáskér és Polgárdi főutcája hadműveleti terület volt. Az országot utolsóként elhagyó, a katonákat kelet felé szállító vonat menesztőtárcsáját is kiállítják.

A kiállítás titkokra is fényt derít: a katonák életét bemutató, a laktanyák falain belül készült fényképekből, plakátokból kiderül, hol tároltak nukleáris eszközöket. A történész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a lezárult korszakot bemutató tárlat a tárgyak történetén keresztül az embert állítja a középpontba, és a történeti szempontok hangsúlyozásával kerüli a politikát.

A tárgyakhoz fűződő történeteket a szemtanúkkal készített interjúkból ismerheti meg a közönség.

"Célunk az, hogy az elfogadással feloldják a rendszerváltáskor a korszakkal szemben kialakult szorongást" - fogalmazott a kiállítás rendezője.