A XII. századi királyi kápolna feltárása közben kilenc személy földi maradványait fedezték fel, közülük legalább öten haltak erőszakos halált. A radiokarbonos kormeghatározás tanúsága szerint az elhunytak a XIII. századi, valamint 1450 körüli csetepaték során veszítették életüket - olvasható a Medievalist (http://www.medievalist.net) történelmi hírportálon.

"Meglehetősen szokatlan dolog a királyi kápolna padlózata alá való temetkezés, ebből arra következtetünk, hogy fontos személyekről lehet szó" - hangsúlyozta Richard Strachan, a Historic Scotland vezető régésze, aki szerint a leleteknek köszönhetően többet megtudhatunk a középkori hadviselésről.

Az elhunytak egyike, egy 26-35 éves férfi koponyáján 44, tompa tárggyal mért ütéstől származó törést fedeztek fel. A teste többi részén további 60 csonttörést számoltak össze a kutatók.

Egy 16-20 év körüli fiatalember mellkasán szúrt sebet ejtettek, eltörték az állkapcsát, a kulcscsontját és a bordáit, de végül koponyaalapi törés okozhatta a halálát. A szúrt seb inkább erőszakos halált, mintsem a várfalról való leesést valószínűsíti.

Az áldozatok közül két személy - egy hölgy és a feltételezések szerint egy 1341-ben elesett lovag - arcát rekonstruálták. Az asszony koponyájának jobb oldalán tíz törést fedeztek fel, a koponyatetőn pedig harci szekercétől származó négyszögletes "takaros" vágott sebet. Koponyáját a Bradfordi Egyetemre küldték, ahol hagyományos agyagmodellezéssel fejszobrot készítettek.

A lovag arcrekonstrukcióját a Dundee-i Egyetem szakemberei végezték a legújabb digitális technika segítségével.

"A háromdimenziós modell egy erős testalkatú, izmos, markáns arcú férfit mutat, akinek homlokát egy begyógyult seb hege szeli át" - magyarázta Caroline Wilkinson professzor.

Stirling vára az egyik legnagyobb, és mind építészetileg, mind történelmileg az egyik legfontosabb vár Skóciában. Falai közt több skót királyt és királynőt koronáztak meg.

Az erődítmény a Castle Hill (Várdomb) tetején áll, amely egy vulkanikus eredetű sziklára épült. Három oldalról kiváló védelmet nyújtó meredek sziklák határolják. Mivel a Forth folyó átkelőjénél épült, a kezdeti időkben stratégiailag fontos szerepe volt.

A vár fő épületei a XV. és XVI. században keletkeztek, néhány maradvány a XIV. századból származik, míg a város felőli külső falak a XVIII. századra datálódnak.