A víg özvegy zenéje hihetetlenül komplex és gyönyörű, a darab története pedig sokrétegű - mondta a művész szombaton az olvasópróbák megkezdése előtt, amikor a szereplőkkel ismertette rendezői koncepcióját.

A több szálon futó szerelmi történet kiváló lehetőséget biztosít az emberi kapcsolatok és az ezeket meghatározni próbáló társadalmi normák viszonyának ábrázolására, annak bemutatására, hogy az emberi élet különböző szakaszaiban miként működnek a párkapcsolatok, mi az, ami állandó, s mi változik - fogalmazott a rendező.

Kozma Péter elmondta, a nagyoperett születésekor, 1905-ben a gazdaság és a társadalom válsága, az addig megszokott életstílus felbomlása közepette az emberek - ahogy mai is - megpróbáltak boldogok lenni. A gazdasági krízis adja a darab történetének alapját is: egy elképzelt dél-kelet európai országnak, Pontevedrónak az államcsőd elkerülése érdekében szüksége van a dúsgazdag özvegy, Hanna vagyonára.

A szabadtéri játékok nézői július 15-től mai környezetben láthatják a Lehár Ferencnek az első nagy sikert meghozó darabot, olyan szereplőkkel mint Herczenik Anna, Kálmán Péter, Haumann Péter, Keszei Bori, Boncsér Gergely, Bajor Imre, Szacsvay László, Molnár Piroska, Csákányi Eszter és Hernádi Judit. A történet időbeli áthelyezése azonban nem okoz törést, hiszen a történet ívét báli jelenetek sora adja - közölte Kozma Péter.

A Zeke Edit tervezte színpadkép meghatározó eleme az eldőlt, némileg már a földbe süppedt Eiffel-torony, s a történet változó hangulatát szemléltetik majd a felvonásonként változó, fehér-fekete, zöld, majd vörös-arany jelmezek is.