Gazsó L. Ferenc, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgató-helyettese a megnyitón kiemelte, hogy a kiállítás az MTVA és a Terror Háza Múzeum közös rendezése.

Az 1956-os forradalom idején készült, emblematikus és kevéssé ismert fotókat bemutató tárlatról elmondta, hogy a szabadság napjait, a szabadságharc arcait ismerhetik meg a látogatók, de a képek révén az események kronológiája is megelevenedik.
   
Kiemelte: a kiállításon berendeztek egy alkalmi stúdiót is, a parlamenti stúdió élethű mását, amelyben korabeli iratok, tárgyak idézik meg a forradalmat, a helyiséget, ahonnan Nagy Imre beszédei elhangzottak.
   
A vezérigazgató-helyettes a tárlatot rendhagyónak nevezte, mert ezúttal nem a történeti áttekintésre, hanem a szabadság napjainak, óráinak, pillanatainak megmutatására vállalkoztak. A kiállítás címéről elmondta: azért esett erre a választás, mert "szabadság nélkül nem tudunk élni". Hozzátette, hogy a kiállítás egyben főhajtás is a forradalom áldozatai előtt.
   
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója kiemelte: 1956 emlékezete a rendszerváltásig tabu volt, ám akkor annak története egyből "hivatalossá vált". Szerinte az 1989 utáni korszakot "a diktatúra örököseinek és a demokratikus ellenzéknek intellektuális élethalál harca jellemezte", így elmaradt a személyes történetek feldolgozása.

Rámutatott, hogy a tárlat erre tesz kísérletet, visszatér oda, "ahonnan akkor, a szabadság első pillanataiban el kellett volna indulnunk".
Elmondta, hogy a november 10-ig látható tárlaton személyes történeteket mutatnak be, "örömöt, tétova vágyakozást, elszántságot és fájdalmat".
"Ezek az emberek áldozatukkal és bukásukkal a teljes huszadik századot változtatták meg" - fogalmazott, kiemelve, hogy a kommunizmus időszámítását 1956 előttre és utánra kellene tagolni.
   
A programigazgató beszédében köszönetet mondott MTI fotósainak is, akiknek a képét felhasználták: Müller Lajosnak, Munk Tamásnak, Bojár Sándornak, Samai Antóniának, Bányász Anninak, Kovács Ferencnek, Fényes Tamásnak, Fehérvári Ferencnek, Gárdos Péternek, Kulka Ernőnek és Jármai Bélának.
   
A kiállításhoz rendhagyó történelemórák is társulnak, amelyek a forradalom egyik helyszínén, a Magyar Rádió épületében működő Rádió és Televíziótörténeti Múzeumban idézik meg a kor hangulatát hangban és képben is.