A művész a nyolcvanas évek vége és 2012 között készült nyolc nagyméretű és három kisméretű olajfestményét mutatja be a december 11-ig látogatható kiállításon.
   
Zoltán Mária Flóra szeszélyesen használ ihlető forrásként bibliai történeteket, szentképeket, valamint klasszikus festményeket, világa nagyon eklektikus - mondta Beke László művészettörténész az MTI-nek.
Az 1992-ben készült Keresztelő Szent János a pusztában című, három méter széles olajfestmény terébe mindenféle alakok kúsznak be, közülük felismerhető egy bárány és egy férfi alakja, a képen a különböző kék színek dominálnak.
   
A 2009-ben készült Repülő fej című, kisebb méretű, négyzet alakú alkotás sötét, majdnem koromfekete felületéből fehér színű kinyíló esernyő tűnik elő. Felette egy brutális, zaklatott női fej profilból látható. A kép a művészettörténész szerint a festőművész rejtett önarcképe.

Legújabb festményei közül bemutatják például a tavaly készült Szentkép című alkotást, amelyen kavargó kék, vörös és fehér foltok láthatók. 
   
Beke László arról is beszélt, hogy Zoltán Mária Flóra művészetét nem hagyták érintetlenül - Botticelli Vénusz születése című alkotása mellett - az Ószövetségből ismert Mózes-történetek sem, emellett nagy hatással volt rá a gyerekkorában átélt holokauszt és annak emléke. Művészetére a legjellemzőbb az úgynevezett újfestészet, amely Magyarországra külföldi minták hatására a nyolcvanas években gyűrűzött be.
   
Zoltán Mária Flóra képein időnként olyan formák vagy alakok jelennek meg, amelyeket nehéz észrevenni. Nonfiguratív festményeket készít ugyan, de ezekből időnként figuratív alkotások lesznek - hangsúlyozta Beke László.
   
Zoltán Mária Flóra 1956 és 1958 között a prágai Képzőművészeti Akadémián tanult. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1962-ben végzett, mesterei Domanovszky Endre, Hincz Gyula és Pór Bertalan voltak. Festmények mellett egyedi rajzokat, könyvillusztrációikat is készít.

Több egyéni és csoportos kiállításon vett részt, legutóbbi tárlata tavaly volt Budapesten.