A kiállított művek között szerepel többek között Perugino híres Szent Sebestyén-képe, Raffaellónak a Baldassare Castiglionéról 1514-15-ben készült portréja, Botticelli Madonna gyermekkel című festménye, Fragonard portréja Diderot-ról, valamint a világhíres Delacroix-kép, a Szabadság vezeti a népet című is.

Leonardo da Vinci Szent Anna harmadmagával című remekműve pedig több mint két évszázad után először hagyja el átmenetileg, mintegy három hónapra a világ legnagyobb múzeumát.
    
A 150 millió euróért 28 ezer négyzetméteren felépült Louvre-Lens központja a 125 méter hosszú Időgaléria, ahol egy nagy térben láthatók a 35 ezres párizsi gyűjteményéből kiválogatott alkotások. A látogató most először tekinthet meg egymás mellett egyazon időben, de egész más civilizációban született műtárgyakat.

A megnyitásra érkezik és öt évig ott is marad 70 ókori, 45 középkori és 90 modern alkotás. Az antikvitástól az 1850-es évekig terjedő időszakot átfogó tárlaton kiállított műtárgyak egy részét folyamatosan cserélik majd, de számos időszakos kiállítást is terveznek két külön galériában. Az első a reneszánsz műremekeit vonultatja fel, 2013 márciusában pedig Rubens és Európa címmel nyílik tárlat.  
   
Az évi 15 millió eurós költségvetéssel működő múzeum a remények szerint a megnyitás évében 700 ezer, később évente félmillió látogatót vonz majd. 
   
A volt szénbánya helyén nyíló lens-i múzeum hatalmas üvegfalakkal borított épületét a japán Szejima Kazujo és Risizava Rjue, azaz a SANAA ügynökség tervezte, amely az utóbbi években a minimalizmus építészeti újraértelmezésével lett világhíres. Ők tervezhették a londoni Serpentine-pavilont, 2010-ben pedig a duó hölgytagját, Szejima Kazujót kérték fel a Velencei Építészeti Biennále főkurátorának. 
   
A SANAA a tőlük megszokott, spontánnak ható egyszerűséggel üvegből és fehér betonból épült öt darab hasábformájú pavilonból rakta össze a hat méter magas épületet, amelyhez kortárs csúcstechnológia párosult. A tervezők elképzelése szerint az épület egy folyón ringadozó, egymásba kapaszkodó bárkákra emlékeztet.  
   
Az új múzeum felépítéséről 2004-ben született meg a politikai döntés, az ünnepélyes alapkőletétel három évvel ezelőtt történt. Nem egy mini Louvre-t vagy a párizsi múzeum egy újabb, távoli szárnyát kívánta létrehozni a kulturális vezetés, hanem annak "meghosszabbítását" egy szanálására ítélt ipari központban, amely eddig elsősorban labdarúgó klubjáról volt ismert. A lens-i csapat 1998-ban megnyerte a francia bajnokságot is.
 
Az alig 35 ezer lakosú északi munkásváros ugyanis az 1980-as években a nehézipar fokozatos leépülésével hanyatlásának indult, egyetlen mozija sincsen, és jelenleg 16 százalékos a munkanélküliség. A városvezetés reményei szerint az új múzeum olyan szerepet tölthet be Lens új imázsának kialakításában, mint a Guggenheim Múzeum Bilbaóban, amelynek köszönhetően 1997 óta 5 ezer új munkahely jött létre a spanyol városban.  
   
A Párizsból szuperexpresszel (TG) 40 perc alatt megközelíthető Louvre-Lens-ot kedden Francois Hollande köztársasági elnök avatja fel ünnepélyesen, a nagyközönség december 12-től látogathatja az új múzeumot.