A tárlatot a levéltárban, az egykori bányakórház proszektúráján rendezik be, ezt a helyet először nyitják meg a nagyközönség előtt - tájékoztatta az MTI-t az intézmény igazgatója csütörtökön.
   
Tyekvicska Árpád elmondta: minden kiállított dokumentum a levéltár igen tekintélyes '56-os gyűjteményéből való.
   
A képanyag gyenge, mert a forradalom eseményein készült fotókat begyűjtötte a politikai rendőrség, hogy azonosítsa a szereplőket, majd a képek nagyrészt eltűntek - tette hozzá.
   
Dokumentumok, képek és a hozzájuk fűzött szövegek segítségével állították össze a 14 tablós kiállítást, amelyet a régi bányakórházban mutatnak be. Az 1956. december 8-i sortűz után erre az udvarra vitték a halottak egy részét, a kórház azóta a levéltár raktárként használt része.
   
Kiállítják azt az 1956-os lyukas zászlót, amelyik egészen november közepéig lengett az acélgyár egyik műhelyének ajtaja felett. 
   
Két tabló villantja fel a budapesti forradalmat és a megyei történéseket, majd a megtorlás stációi, főbb momentumai következnek: a börtönélet, a rendőri felügyelet, a közbiztonsági őrizet megjelenítése.

Bemutatják a megtorlás azon formáit is, amelyek nem börtönhöz vagy lefogáshoz kötődnek: az elbocsátások sorát vagy iparengedélyek megvonását.
   
Megjelennek a legtragikusabb események: a december 8-i vásártéri sortűz, Hargitai Lajos és Hadady Rudolf acélgyári nemzetőr parancsnokok brutális meggyilkolása, a Mindszenty József bíborost Felsőpetényből Budapestre kísérő Pálinkás (Pallavicini) Antal halálra ítélése, illetve a rétsági katonatisztek tevékenysége, a pásztói vasútrobbantók ügye.
   
Tyekvicska Árpád elmondta: azért készítették a tárlatot szállítható tablók formájában, hogy vándorkiállításon is bemutassák majd Nógrád megyei iskolákban, művelődési házakban.
   
A konferencián Á. Varga László, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója és Szakolczai Attila, az intézet levéltárosa szól a forradalom és megtorlás összefüggéseiről. Szederjesi Cecília, a nógrádi levéltár igazgató-helyettese a forradalom 1957-es nógrádi sajtóját, Tyekvicska Árpád pedig a megtorlások emlékének megőrzését mutatja be.
   
Emléket állítanak a 19 évesen elhunyt salgótarjáni költőnek, Ravasz Istvánnak, akit szénlapátolás közben talált el egy eltévedt golyó a sortűz napján.