A miniszter hangsúlyozta: magyar kultúra pedig csak akkor létezhet, ha újra megtaláljuk közös értékeinket. Az a fontos, hogy legyen terv, akarat, tehetség, a művészeket hagyják alkotni és legyen befogadó közönség, és ma mindez megvan a magyar kultúrában.
   
Vannak tervek, amelyek már majdnem megvalósultak, a kormány tervei szerint október 23-át már a Zeneakadémia felújított épületében lehet ünnepelni, rövidesen befejeződik a Pesti Vigadó és a Mátyás-templom felújítása, majd megindul a Múzeumi negyed és a Rubik Múzeum építése is - hangsúlyozta.
   
Ma a magyar kultúrában a nagy lehetőség az MMA, melynek értelme az, hogy magukra a művészekre bízzuk a magyar kultúra szervezését, ápolását - méltatta az akadémiát Balog Zoltán, párhuzamot vonva az MMA és a sikeresen működő Nemzeti Kulturális Alap tevékenysége között.
   
Hozzátette, hogy a két nagy rendszer mellé lassan létrejön a harmadik, a magánmecenatúra. Már jó ideje működik a Prima Primissima Díj, de a Múzeumi negyedben is lesz majd olyan épület, amely magánerőből épül - említett példákat.
   
Fekete György, az MMA elnöke köszöntőjében felidézte, hogy a magyar kultúra napja megünneplésének gondolata 1988-ban A nemzeti megújhodás programjában vetődött fel először, majd az Antall-kormány államtitkáraként éppen ő kapta azt a feladatot, hogy 1992. január 22-re hirdesse meg a magyar kultúra napját civil ünnepként. Akkor Sára Ernő grafikus nyolcezer plakátjával indult "misszionárius útjára" a felhívás, százezreket megmozgatva és hagyományt teremtve mindmáig - emlékeztetett.