A tárlat, amelyet Klaniczay Gábor történész, egyetemi tanár nyit meg, mintegy négyszáz plakátot mutat be kronológiai sorrendben. Az első teremben a Beatrice 1978-as koncertjére hívó grafikák láthatók, amelyeket Bernáthy Sándor készített - mondta Bp. Szabó György grafikus, a plakátok gyűjtője, a kiállítás összeállítója az MTI-nek.

Úgy vélte, a tárlat egyrészt nosztalgikus hangulatot teremthet, másrészt reprezentálja az akkori "legszabadabb zenei stílusokat". Kezdetben saját zenekara, a Bp. Service fellépéseinek plakátjait tette el emlékbe, majd a kortárs alternatív zenekaroktól gyűjtött be hasonló grafikai alkotásokat.

A kiállítás szervezője megjegyezte: válogatása szubjektív, nem a nyolcvanas évek teljes körű korképe, inkább a saját zenei ízlését tükrözi. Azok a zenekarok, amelyek plakátjait összegyűjtötte, nem léphettek fel a Kádár-rendszer utolsó évtizedében a televízió és a rádió műsoraiban, továbbá nem tettek vizsgát az Országos Rendező Irodánál sem.

Mások mellett ilyen formáció volt Molnár Gergely együttese, a Spions, az 1980-ban színre lépett, szentendrei képzőművészek által létrehozott Bizottság, az URH, a Balaton, a VHK, az Európa Kiadó, az ef. Zámbó Happy Dead Band, az Ugatha Christie, a Luna Orchestra, a Kontroll Csoport, a Trabant, a Kampec Dolores és a Neurotic.

A plakátkiállításon helyet kapott még az Embersport, az Aktus, az Electric Petting, az Art Deco, a Hús, a Spenót, a Matuska Silver Sound, az Apropó, a Himnusz, a Tudósok, a Balkán Tourist, a Sziámi, az Ági és a fiúk, a Lacht El Bahhtar, a Sexepil, a Csokonai Vitéz Műhely, a CMC, a Szkárosi konnektor, a 2-es Műsor, az Új Modern akrobatika és a Lois Balast, és szerepelnek a tárlaton alternatív tánccsoportok plakátjai is.

Az alternatív zenekarok plakátjai még a számítógépes technika előtti időszakból valók, és legtöbbször az éppen ráérő zenészek készítették azokat.

Klaniczay Gábor a kiállításhoz írt ajánlójában úgy fogalmazott: "amikor ezeket a plakátokat most, egy negyedszázaddal később a Budapest Galéria Kiállítóházának falán szemlélhetjük egybegyűjtve, nem csak a történelmi hangulat érinti meg az embert, a hajdan-volt underground nosztalgiája. Látnunk kell azt is, hogy az ellenkultúra a hetvenes-nyolcvanas években világszerte elterjedt vizuális nyelvezetének Magyarországon is voltak eredeti, tehetséges képviselői".

A tárlat május 26-ig látható a Budapest Galéria Kiállítóházában.