Az elmúlt néhány évben a popkulturális műfajok utat találtak a kortárs magyar irodalomhoz. Egyre-másra jelennek meg korábban ismeretlen zsánerekhez (urban fantasy, vámpírregény, cyberpunk, biopunk, steampunk, szingliregény stb.) tartozó művek, virágzásnak indulnak ismerős, de az irodalmi közvéleményformálók körében korábban elhanyagolt műfajok (detektívregény, hard-boiled krimi, chic-lit, erotikus regény). Mindemellett a könyvesboltok polcai roskadoznak a young adult fiction legkülönbözőbb műfajú köteteitől.

Vajon valódi kulturális fordulatnak vagyunk szemtanúi, vagy legfeljebb múló divatjelenségről, az irodalom nevű kulturális iparág belső önmozgásáról beszélhetünk? Mi az esztétikai/poétikai/gazdasági/szociológiai/stb. funkciója és hatása a popkulturális műfajok „felemelkedésének”? Milyen értelmezői hozzáállást kívánnak tőlünk ezek a szövegek? Milyen szerepe van a zsánerirodalom sikerében a különböző médiumoknak, illetve az újmédia megjelenésének?

Általában véve: milyen művészetfilozófiai előfeltevések mentén lehet különbséget tenni populáris kultúra és magaskultúra között? Ezek a kifejezések milyen történeti folyamatok hatására nyerték el a ma ismerős jelentésüket, és megállják-e még mindig a helyüket? Ha a megkülönböztetés nem helyes, mert nem jól írja le a kulturális jelenségek világát, milyen fogalmi eszközökkel válthatnánk fel e kifejezések használatát a kulturális diskurzusok napi gyakorlatában? Ha a megkülönböztetés intézményes terminusokban írandó le, hogyan konstruálódik meg az egyes kulturális termékek jelentése a magaskultúra, és hogyan a popkultúra intézményrendszerén (vagy intézményrendszerein) belül?

A konferencia előadói ezekre és további hasonló kérdésékre keresik a válaszokat, hol elméleti kontextusokban, hol pedig izgalmas esettanulmányokon keresztül.

A részletes program megtalálható a JAK honlapján és facebookon.

A szervezők a programváltozás jogát fenntartják.