Nem ez az első eset, hogy a képregény a híres múzeum főszereplőjévé válik, a mostaninak azonban van egy kis provokatív jellege is. A művészek a Mona Lisáról is kiállítanak egy-egy karikatúrát. Kilencven évvel Marcel Duchamp Giocondája után ott lesz Crécy kutyás, Mathieu arc nélküli, Liberge halálfejes Mona Lisája. Yslaire megelégszik egy egyszerű portréval.
    
A kiállítás számára nagy részben abból a négy kötetből válogattak a szervezők, amelyeket a művészek készítettek a Futuropolis kiadó és a Louvre közötti megállapodás értelmében. A múzeum azzal bízta meg az alkotókat, hogy a Louvre egy-egy művét, gyűjteményét vagy termét változtassák képregénnyé.
    
Crécy a megbízatás alapján egy jéggel borított világot ábrázolt, amelyben egy régészcsoport a jégpáncél alatt megtalálja a Louvre-ot. A művészet jövőjéről szóló rajzokban sok humor és költészet vegyül. Mathieu képregényében egy öreg könyvtáros kapja azt a feladatot, hogy katalogizálja a múlt múzeumát. Ő egész életét arra áldozza, hogy megtalálja a végtelen folyosók egyik falába rejtett "Nagy Művet". Liberge az éjszakai Louvre-ot képzeli el, szellemeivel, titkos szögleteivel. A múzeumban őrként dolgozó süketnéma fiatalember fantáziáit jeleníti meg. Yslaire főszereplője egy festő, aki Robespierre megrendelésére a "Legfőbb Lényt" próbálja megfesteni - írta a Corriere della Sera című olasz lap.