Köllő Miklós az MTI-nek elmondta: Katkó Ferenc újrafordította és dramatizálta a darabot. A Popriscsint alakító színész hozzátette: az eredeti orosz szöveget vette alapul, semmit nem tettek hozzá az eredeti műhöz.

Köllő Miklós régóta szerette volna - 21. századi módon - megrendezni a darabot. Katkó Ferenccel való korábbi közös munkája, Zelei Miklós Az isten balján - Situs inversus próbái közben merült fel a gondolat, hogy vigyék színre Gogol művét. Aktualitást ad neki az is, hogy a Pesti Színház éppen ötven éve mutatta be az azóta legendássá vált darabot Darvas Iván játékában.

A rendező kifejtette: nem klasszikus színészi illusztratív módszerekkel játsszák a darabot, hanem "beviszik a nézőket a megbomlott elme olykor szürrealista, olyakor látomásos, néha realista, időnként nagyon kritikus világába".

Elmondta: napjainkban erős a vizualitás iránti igény. Épp ezért gyakran használnak vetítéseket. "Ezek furcsa homokgrafikai képek, amelyek mozognak, változnak, eltorzulnak, ismétlődnek. A lélek háborgását erősítik fel" - fejtette ki.

Dmitrij Sosztakovics zenéjét használják, amire Preisinger Éva különleges koreográfiát állított össze. Köllő Miklós elmondta: a próbák alatt derült ki, hogy Sosztakovics kedvenc írója Gogol volt. Mindkettőjüket ugyanaz az abszurd, groteszk, a valóság és az álomvilág absztrakt keverése jellemzi. A koreográfia nem táncot jelent, hanem egy expresszív mozgásanyagot, amely a lelkiállapotot tükrözi, hol dinamizmussal, hol lassítással - magyarázta.

Katkó Ferenc elárulta: bár ő Kijevben tanult ilyen jellegű mozgást, nehéz feladat volt azt megfelelően elsajátítania. Hozzátette: a zene furcsa ritmus- és hangulatváltásai jól tükrözik az őrületet, ami egyszerre segíti és nehezíti a munkát. "A zene ritmusa segíti a szövegmondást, ha jól indítja az ember a mondandót. De akár csak pár másodperces csúszás vagy korábbi kezdés az egész blokkot elrontja" - mondta.

A rendező kiemelte: csapdahelyzetben vergődő ember jelenik meg a színpadon; hogy őrültnek látják-e őt a nézők, a közönségre bízzák. Katkó Ferenc elárulta: az egyszerű kisember vergődésére, a vágyak kergetésére helyezte a hangsúlyt.

A díszletet a Kossuth-díjas Székely László, a jelmezeket a szintén Kossuth-díjas Jánoskúti Márta jegyzi. A díszletről szólva a rendező kifejtette: puritán világot álmodtak meg, amelyet két nagy, a mennyezetről lógó tükörrel "olykor megfordítanak és fejtetőre állítanak. Nem tudjuk, mi a valóság, és azt sem, ki az őrült" - fogalmazott.

Hozzátette: fontos szereplője a darabnak a köpönyeg, amely a hatalom jelképe, és amely önálló életet él a színpadon. Közte és Popriscsin között erős konfliktusok alakulnak ki. "A köpönyeg az egész gogoli életműre utal" - jelentette ki Köllő Miklós.

A rendező hozzátette: az is változás a korábbi előadásokhoz képest, hogy nem íróasztal mögül, naplót írva mondják el a történetet, hanem ténylegesen eljátsszák a történéseket.

A darabot június 2-án mutatják be a Sík Ferenc Kamaraszínházban, de főként a következő évadban játsszák majd. Köllő Miklós elárulta: nem kizárt, hogy jövő nyáron nyugat-európai fesztiválon szerepel majd a darab. Van ilyen érdeklődés - mondta, de erről részleteket egyelőre nem kívánt elárulni.