bezár
 

art&design

2017. 06. 28.
50 millió fontból bővítették ki a londoni Victoria and Albert Museumot
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Pénteken nyílik meg a nagyközönség előtt a londoni Victoria and Albert Museum új bejárati udvara, előcsarnoka és az Európa egyik legnagyobb időszaki kiállítótermeként beharangozott új alagsori galériája az intézmény 49,5 millió fontot felölelő kibővítési munkálatainak eredményeként.

A londoni építész, Amanda Levete által megálmodott új épületrészek kialakítása a múzeum műemléképületén végrehajtott legnagyobb volumenű változtatás volt az elmúlt több mint száz évben - írta a The Art Newspaper című kulturális hírportál.
    

prae.hu

A bővítés részeként a múzeum Exhibition Roadon fekvő szárnyán megépült új bejárati udvar a becslések szerint nagyjából 10 százalékkal fogja növelni a múzeum látogatószámát, amely hárommillió volt az elmúlt költségvetési évben.
    

A bejárati kapun áthaladva a látogatók egy enyhén lejtő udvarra érnek, amelyet több mint tízezer, mértékre készült porceláncsempe borít, a múzeum gazdag kerámiagyűjteménye előtti tisztelgés jeleként. Az udvaron egy kávézó található és egy nyílás, amelyen át természetes fény szűrődik be a földalatti kiállítóterembe. Az udvar a Mortimer és Theresa Sackler Alapítvány után kapta a nevét, a szervezet ugyanis 10 millió fonttal járult hozzá a munkálatokhoz.
    

A tér végén található az új Blavatnik csarnok, amely Len Blavatnik ukrajnai születésű amerikai üzletemberről kapta a nevét, akinek családi alapítványa 5 millió fonttal támogatta a projektet. Az új csarnokból egy elegáns lépcsősor vezet le az alagsorban lévő 1102 négyzetméteres új kiállítóterembe, amely a kibővítést 18 millió fonttal támogató Sainsbury családról kapta a nevét.
    

A bővítési munkálatok negyedik legnagyobb támogatója a lottóalap volt, amely nagyjából 10 millió fontot adományozott a múzeumnak.
    

A megújult térbe szervezett első kiállítás a szeptember 30-án nyíló Opera: Passion, Power and Politics (Opera: Szenvedély, Erő és Politika) című tárlat lesz, amely négy évszázad hét operapremierjét, köztük Mozart Figaro házasságának bécsi (1786), Wagner Tannhäuserének párizsi (1861) és Strauss Salome című operájának drezdai (1905) bemutatóját helyezi a középpontba.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

art&design

Szomatikus felfogás a képzőművészet és táncművészet határán
A magyar művészet külföldi népszerűsítéséről Bukta Imre és Samu Géza példáján keresztül

Más művészeti ágakról

Máray Mariann Így megy ez című könyvéről
irodalom

Prae Műfordító Tábor, tábori napló, 4. nap
Musica Moralia a Dugattyúsban
Az orosz barát az Örkény Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés