Dr. Kozma József, a Kulturális, Oktatási, Idegenforgalmi és Ifjúsági Bizottság elnöke elmondta, az önkormányzat a közösség érdekében tartja fenn a színházat, hiszen az intézmény a szegedi lakosoké. A színháznak egy olyan helynek kell lennie, ahol a város közössége – vagyis a teátrum közönsége – évről évre újra tudja definiálni, erősíteni a kulturális identitását. A szabad szellem és gondolkodás a város, valamint a közösség életében is nagy jelentőséggel bír, és amennyiben a színjátszás hozzájárul ahhoz, hogy az emberek elgondolkodjanak a saját magukat és másokat érintő kérdésekről, addig betölti a kulturális érték- és közösségteremtő szerepét.

Barnák László főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a 135 éves intézményre nem pusztán épületként, hanem alkotóműhelyeként, szellemi bázisként kell tekinteni a művészek és a nézők szempontjából egyaránt. A Szegedi Nemzeti Színház mindezen felül történelmi tér is, ahol generációk nőnek fel mind a színpadon, mind a nézőtéren. A jubileumi évad műsorának összeállításakor is arra törekedett a vezetőség, hogy minden generáció találjon az elvárásainak megfelelő darabot. A gyerekelőadások nem titkolt célja a közönségnevelés – az a kisgyerek, aki ebben az évadban megnézi például a Szaffit, remélhetőleg évek múlva a gyerekeit, majd az unokáit is magával hozza a teátrumba.

Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigazgatója ismertette az ünnepi gála zenei programját. Az operatagozat megemlékezik a nagy elődökről, többek között Vaszy Viktorról, Simándy Józsefről és Gregor Józsefről, a szegedi operakultúra kiemelkedő alakjairól. Olyan nagynevű énekművészek is színpadra lépnek, akinek a teátrumban indult a pályája, például Rácz Rita, a Magyar Állami Operaház magánénekese. Külön érdekesség, hogy már nagyszülei is énekkari tagok voltak a szegedi színházban, szülei, Fekete Gizi és Rácz Tibor pedig a társulat örökös tagjai. Az opera mellett népszerű operett és musical dallamok is felcsendülnek a gálán, a különböző műfajok ugyanis remekül tudnak együttműködni az intézményben, a színházművészet teljességét jelenítik meg, egységet képeznek a darabok alkotásakor is, ami valódi kuriózum, különleges szegedi érték.

Pataki Andrástól, a Szegedi Kortárs Balett igazgatójától megtudtuk, hogy közelgő bemutatójuk, a népszerű olasz koreográfus, Enrico Morelli feldolgozásában színpadra kerülő Orfeusz és Euridiké kiemelkedő jelentőségű a társulat életében. Az alapító, Imre Zoltán első koreográfiái között szerepelt, majd az együttes művészeti vezetője, Juronics Tamás is színpadra álmodta. Az ünnepi gálán a közönség két részletet, egy duettet és egy össztársulati jelenetet láthat a darabból, mellyel az együttes a saját 30 évére is visszaemlékezik. A balettigazgató kitért arra, hogy a Szegedi Kortárs Balett megalakulását tette lehetővé a színház azzal, hogy a klasszikus helyett a progresszív, kortárs balett irányzatok mellett tette le a voksát, így biztosítva lehetőséget a mára világhírűvé vált társulat számára.

Barnák László elmondta, az ünnepi gála emlékeztet arra, hogy a megújulás mellett a tradíciók folytatása is az intézmény feladata, ez a műsor összeállításában is megmutatkozik, a jelenlegi művészek mellett korábbi társulati tagok is színpadra lépnek. A magánénekesek, a színművészek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a Szegedi Kortárs Balett közreműködésével összeállított, rendkívül sokszínű program rávilágít arra, mennyi mindent tud a Szegedi Nemzeti Színház, miért a nap fénypontja már 135 éve.

A 135 éves gálára jegyek válthatók a színház jegyirodájában (Szeged, Stefánia 6. és online a www.szinhaz.szeged.hu weboldalon.

Időpont: 2018.10.14. (vasárnap) 19:00 óra
Helyszín: Szegedi Nemzeti Színház (6720 Szeged, Vaszy Viktor tér 1.)