A tárlaton térbe belógatott transzparensek szövegei arról tájékoztatnak, hogy a világörökség részét képező Andrássy út úgynevezett védő-rávezető zónájaként világörökségi védelemben részesülő egykori zsidónegyedben 2002 óta tizenhat házat bontottak el teljesen, ötöt pedig részlegesen. Nem jobb a helyzet a szomszédos VI. kerületben sem, ahol öt épületet bontottak el eddig, de további kettőnek teljes, tizenkilencnek pedig részleges elbontását tervezi a kerület.

A kiállításon felhívják arra is a figyelmet, hogy a "bulldózeres városrehabilitáció" következtében az Erzsébetvárosban lett a legrosszabb az egy főre jutó zöldterületek aránya a főváros más kerületeihez képest. Az Óvás! egyesület felmérései szerint emellett 1990 óta a kerület lakosságának a fele kicserélődött, mivel az önkormányzat eladta a tulajdonában lévő ingatlanokat, bérlakásokat.

A tárlaton bemutatnak néhány, a negyedre készült pályázatot, diplomamunkát is, köztük a 2005-ös nemzetközi EUROPAN pályázat zsidó negyedre készített díjnyertes tervét, valamint az Óvás! és az OCTOGON folyóirat a Király utca 40-re korábban kiírt pályázatának két első díjas tervét. A lehetséges alternatívák között szerepelnek a 2008-ban végzett magyarországi építészhallgatók, valamint a németországi, karlsruhei városépítészeti kar e negyed területére 2009-ben készített diplomamunkái is.

A tárlat záró napjára, május 12-re kerekasztal-beszélgetést is szerveznek, amelyre minden érintett meghívnak, köztük a kerület képviselőit és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársait is.

A tárlaton emellett Egy kis város címmel látható egy dokumentumfilm - Jávor István és Szegő Dóri munkája - is, amely alternatív kulturális és vallási közösségek képviselőivel készült beszélgetésekből állt össze.

"A belvárosi önkormányzatok kezében nincs más érték, mint a történelmi örökségük. Ugyanakkor általánosságban elmondható: nagyon erős pénzügyi nyomás nehezedik rájuk" - mondta Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes, aki részt vett a kiállítás kedd esti megnyitóján. Szerinte ennek ellenére vannak pozitív példák a fővárosban, például a Ferencvárosban.

Konrád György író a megnyitón felidézte, egykor milyen pezsgő kulturális élet volt a kerület ezen utcáiban, valamint felhívta figyelmet arra, hogy megfelelő szabályozással ez újraéleszthető. Szerint a párizsi mintát kellene átvenni, ahol a kerületeknek nincs beleszólása az egész várost érintő városépítészeti kérdésekbe.