Száztíz éve született Fred Astaire / PRAE.HU

Egy osztrák emigráns sörkereskedő fia volt, Fred Austerlitz néven anyakönyvezték. Négyévesen tánctanulásra fogták, hogy nővére partnere lehessen, bár erre semmi hajlandóságot nem mutatott. A testvérpár eljutott a Broadway-ig, ahol a rivaldafény nővérére vetült, Fred csak a humoros számokat táncolta vele. Ekkor készültek első próbafelvételei, lesújtó eredménnyel: az ítélet szerint sem játszani, sem énekelni nem tud, táncolni is csak egy kicsit - összességében nagyon gyatra.

Amikor 1932-ben nővére férjhez ment egy brit főnemeshez, Astaire mindent egy lapra tett fel, és Hollywoodba költözött. Első filmjében szó szerint csak átsuhant a filmvásznon, de az 1933-as Leszállás Rióban mindent megváltoztatott. Bár csak mellékszerep jutott neki a szintén kezdő Ginger Rogers társaságában, közös ének-tánc számuk bombasiker lett. A páros ezután már főszerepeket kapott, kicsit bugyuta, de látványos és szórakoztató filmjeikre tódult a közönség. Astaire a negyvenes években sok nagy sztárral forgatott, mint Eleanor Powell, Rita Hayworth, Judy Garland, de egyikkel sem jött létre újra az a varázslat, mint Gingerrel.

1946-ban - miután a Kék ég című filmben "lejátszotta" őt Bing Crosby - bejelentette visszavonulását, két évig csak családjával és a versenylovakkal foglalkozott. 1948-ban a Húsvéti parádé című filmben erőtől duzzadva ugrott be a lesántult Gene Kelly helyére, és ezzel aratta pályafutása egyik legnagyobb sikerét. 1949-ben speciális Oscar-díjat kapott a musical művészetéhez nyújtott hozzájárulásáért; a díjat stílszerűen Ginger Rogers adta át.

1954-ben meghalt rajongva szeretett felesége, és ő munkába temette bánatát. A nem túl előnyös külsejű, de látszólag nem öregedő színész a hatvanas-hetvenes években meglepő jellemábrázolási képességről is tanúságot tett - a Pokoli torony című filmért 1974-ben megkapta a legjobb mellékszereplőnek odaítélt Oscar-díjat. A tánccal 72 évesen hagyott fel, de azért hat év múlva még együtt ropta Gene Kelly-vel, bár szavai szerint ez csak mozgás volt. 1980-ban elvett egy nála 45 évvel fiatalabb, de a versenylovak iránti szenvedélyében osztozó zsokénőt, és a házasság - minden várakozásra rácáfolva - kitartott Fred Astaire 1987. június 22-én bekövetkezett haláláig.

Nála sokoldalúbb előadót máig sem találni, elegáns és könnyed táncáról még a klasszikus balett nagyjai is úgy vélekedtek, hogy az "maga a megelevenedett ritmus". Énekesi képességeiről megoszlanak a vélemények, kellemes, de átlagos hangjáról ő maga sem táplált illúziókat. Hiányosságait azonban a hangszerelés és személyisége palástolta, Irving Berlin, George Gershwin, Cole Porter mind írtak neki örökzöld dalokat.

Sztárként szokatlanul szerény és természetes volt. Magánéleti botrányairól - ilyenek nem lévén - soha nem cikkezett a sajtó, végrendeletében pedig megtiltotta, hogy filmet készítsenek róla. És ami a legfurcsább, a filmvásznon klakkban-frakkban pompázó színész saját ruhatárában egyetlen ilyen ruhadarab sem szerepelt.

színház

Szerzők

További írások a rovatból

Más művészeti ágakról