Az együttműködés partnere az MTA Irodalomtudományi Intézet és az ELTE BTK mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkara. A projekt keretében több konferenciára is számíthatunk. A kutatásról Takács László egyetemi docenst, a BTK klasszika-filológia tanszék vezetőjét kérdeztük.   

„Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása 2008-ban egy támogatott akadémiai kutatócsoporti pályázat keretében kezdődött el Szegedy-Maszák Mihály és Veres András vezetésével. A kutatás keretében intenzív gyűjtőmunka folyt annak érdekében, hogy a források föltárása és összegyűjtése révén egy minden korábbinál pontosabb bibliográfia alapján készülhessenek el az új kiadások. Az elmúlt bő évtizedben több, mint húsz kötet jelent meg a kutatócsoport munkájának eredményeként.” – mondta Takács László, a témamegkötés nélküli OTKA kutatási témapályázaton nyertes Fordítás, Publicisztika, Levelezés – Kosztolányi Dezső műveinek kritikai kiadása című kutatás egyik vezetője.

Az eddig megjelent kötetek között vannak kritikai kiadások (az Édes Annától a Japán versekig), forrásjegyzékek és tanulmánykötetek, valamint monográfiák. Most, egy NKFIH által támogatott, négy évre szóló konzorciális pályázat keretében lehetőség nyílik az eddigi kutatómunka és a Kosztolányi művek kritikai kiadásban való közreadásának folytatására. Október 1-től a munka egyetlen pályázat égisze alatt, de három külön irányban folytatódik: a Veres András vezette (ELKH, MTA BTK Irodalomtudományi Intézet) kutatócsoport Kosztolányi levelezésének kritikai kiadásán dolgozik; Bengi László (ELTE BTK) vezetésével készül Kosztolányi újságírói működésének, publicisztikájának feldolgozása, míg Dobos István és Takács László (PPKE BTK) kollégáikkal Kosztolányi műfordításainak kritikai kiadását tervezik közreadni. A pályázat keretében több konferenciára, tudományos tanácskozásra is sor kerül majd a kutatócsoportok együttműködésében.

A Kosztolányi-portré készítője Székely Aladár, 1935.