bezár
 

film

2022. 06. 16.
Csütörtökön lesz Gyarmathy Lívia temetése
A Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőtől a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Csütörtökön lesz Gyarmathy Lívia temetése Június 16-án, csütörtökön Budapesten, a Farkasréti temetőben vesznek végső búcsút Gyarmathy Lívia Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendezőtől, érdemes és kiváló művésztől, a magyar mozgókép mesterétől - közölte a Magyar Filmművészek Szövetsége az MTI-vel szerdán.

Gyarmathy Lívia temetése 14.30-kor lesz a Farkasréti temetőben.

A Kossuth-díjas filmrendezőt május 25-én, életének 91. évében, türelemmel és méltósággal viselt hosszú betegség után érte a halál. Gyarmathy Líviát a Magyar Filmművészek Szövetsége saját halottjának tekinti.

Gyarmathy Lívia Budapesten született 1932. január 8-án. 1960-ban jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára. Végzése után játék- és dokumentumfilmeket egyaránt készített.

Végzése után a Mafilm állományába került. Első dokumentumfilmje, az állami gondozott gyerekekről szóló Üzenet a miskolci fesztiválon, az ezt követő Tisztelt cím! Krakkóban nyert díjat. Filmjeit ekkoriban a cseh új hullámhoz hasonlították, ő maga Jacques Tatit és Michelangelo Antonionit tartotta példaképének.

Időszerű közéleti gondokat feszegetett a hetvenes években forgatott Magányosok klubja és a Minden szerdán című filmje (utóbbiban Jirí Menzel Oscar-díjas rendező is látható volt). A kamaszok "ragasztózásáról" szóló Kilencedik emelet (1977), amelyet ő maga a legkeményebb filmjének tart, elnyerte az oberhauseni filmfesztivál nagydíját.

A mi gólyánk című, 1998-ban készült félórás, "néma" dokumentumfilmje számos nemzetközi elismerést nyert: megkapta az Európai Filmakadémia legjobb európai rövidfilmnek járó díját és a 3. Los Angeles-i Magyar Dokumentumfilm-fesztivál 2012-ben első ízben odaítélt Best Choice-díját is.

Férjével, Böszörményi Gézával együtt több forgatókönyvet írt, első közös sikerük az Ismeri a szandi-mandit? című játékfilm volt 1969-ben. 1988-ban közösen rendezték a Böszörményi Géza internálásának körülményeit megidéző Recsk 1950-1953, Egy titkos kényszermunkatábor története című politikai dokumentumfilmet. Az alkotás elnyerte az év legjobb európai dokumentumfilmjének járó Félix-díjat.

Az Európai Filmakadémia tagjainak sorába is beválasztott alkotó munkásságát számos elismeréssel jutalmazták: 1978-ban Balázs Béla-díjjal tüntették ki, 1987-ben érdemes művész, 1990-ben kiváló művész lett, 2001-ben Millenniumi-díjjal és Magyar Örökség díjjal ismerték el igazságfeltáró művészetét. 2008-ban megkapta a magyar filmkritikusok és a Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál, a CineFest, 2015-ben a Budapest International Documentary Festival (BIDF) életműdíját.

Gyarmathy Lívia és Böszörményi Géza együtt kaptak Kossuth-díjat 2000-ben, és együtt lettek a magyar mozgókép mesterei 2004-ben.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Testközelben – Érzékiség az új német filmekben
Michelangelo Antonioni: Nagyítás
Interjú Kis Hajnival a hatás kérdéseiről és a pszichológiai érzékenységről, valamint új filmprojektjének terveiről és a filmezésen kívüli ötleteiről

Más művészeti ágakról

Interjú Illés Mártonnal zenei energiákról, a kortárs zene helyzetéről, tanulmányokról
A Csücsök, avagy a nagy pudinghajsza című előadás a Kolibri Színházban
A CentriFuga utolsó koncertje a Fugában


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés