"Évről évre bővül a fesztivál, a hálózat távlati célja, hogy a Nemzetközi Cigány Dal Napját az Európai Unió minden tagállamában és még azon is túl megszervezzék" - mondta Rostás Mihály "Mazsi", az esemény művészeti vezetője, a Romengo és a MazsiMó-GipsyMó alapítója, a szervező Nemzetközi Cigány- és Világzenei Hálózat elnöke a rendezvény szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Mint hangsúlyozta, az idei kínálatban a flamencótól a balkáni rezesbandákig, cigány hallgatóktól a dzsesszes ritmusokig sok minden szerepel. Hozzátette: a cigány kultúrában közös elemek az érzelmek, a mélységek és a nyelv. "Nagyon fontos, hogy a dalokat lovári, illetve romani nyelven szólaltatjuk meg, és a fesztiválon fellépő nem roma előadóktól is azt kértük, hogy műsorukban két dal romani nyelven hangozzon el".

A 4. Nemzetközi Cigány Dal Napja idei kiemelt helyszíne Debrecen, ahol a Nagyerdei Víztoronynál már augusztus 7-én lesznek a fesztivált felvezető kísérőprogramok.

Augusztus 8-án az országos rendezvény helyszínein színpadra lép a Romengo és Lakatos Mónika, a MazsiMó-GipsyMó, a Boján Krstic Orcestar, a Muzsikás, a Kalyi Jag, a Besh o droM, Pere és a Sani Luludyi, Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák, a Fanfara Complexa, Berki Péter és cigányzenekara, a Balázs Elemér Group, Viviann, a Ternipe és a Szilvási Gipsy Folk Band.

Szintén koncertet ad az Anima Sound System & Bognár Szilvia, a Lásho Lecsó, a Háj Ku Minye, Balogh Kálmán és a Gipsy Cimbalom Band, Mókus és a Bend, az EtnoRom, a Nadara Gipsy Band, a Söndörgő, a Canarro, a Khamoro Budapest Band, Bogdán Norbert Lanó és Kedves Zenekara, a Varga Helena Band, a Cimbaliband, a Dromara Acoustic Live, a Botos Family, a Szolnoki Barna Gyöngyök, a Kal, és lesznek autentikus flamencózenészek és -táncosok Jerez de la Fronterából.

A külföldi helyszíneken játszani fog a Sala Chema, a Romano Drom, a Chache Rom, a Felvidéki Jazz Land, a Dalinda, a Vojake Shave, a Luma Dui, a Kanizsa Csillagai, az Amaro Duho, a Megitza, Tóth Evelin, Hamid Drake és Frankie Látó triója, valamint a Karavan Familia.

Augusztus 8-án Budapesten a Benczúr Ház Rendezvényközpont udvarában lesznek koncertek, a további magyarországi helyszínek közé tartozik Debrecen mellett Százhalombatta, Szentendre, Veszprém, Ravazd, Hódmezővásárhely, Nova és Oroszlány. Külföldön a spanyolországi Jerez de la Fronterában, a szlovákiai Párkányban, a romániai Sepsiszentgyörgyön, a szerbiai Malomfesztiválon, a lengyelországi Kotelinca Festival keretein belül, valamint az olaszországi Velencében lesznek koncertek.

A sajtótájékoztatón Langerné Victor Katalin, a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyekért és Roma Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának tanácsadója arról beszélt, hogy a magyarországi cigányság alkotóművészete a világon egyedülálló, és ebből a szempontból is mérföldkő volt, amikor 2022-ben - Rostás Mazsi és a Kossuth-díjas énekesnő, Lakatos Mónika sokéves előkészítő munkája után - elindult útjára a cigány dal napja.

"Azóta nemzetközi rendezvénnyé vált a fesztivál, amely nem a szembenállásról, az egymásra mutogatásról szól, hanem az együtt ünneplésről" - hangsúlyozta a tanácsadó.

Felidézte, hogy a belügyi tárca nemrég hirdette meg 200 millió forintos keretösszeggel a Mindenki szívében van egy dallam című programot, amely a közösségi zenélés élményét, a zenei képességet, a zene iránti nyitottságot segíti a hátrányos helyzetű térségekben élő gyermekeknél. Hozzátette: reményei szerint az itt felfedezett tehetségek a jövőben a Nemzetközi Cigány Dal Napján is fel fognak lépni.

A fesztiválnak küldött üzenetében Miklósa Erika operaénekes, a MOL - Új Európa Alapítvány kuratóriumi elnöke ezt emelte ki, hogy a cigány kultúra a szeretetről, az életigenlésről szól, az önazonosság fontosságára és a másik elfogadására tanít. "A cigány dal napja emlékeztet minket arra, hogy a sokszínűség kincs" - hangsúlyozta.

A Nemzetközi Cigány Dal Napja az 1943. augusztus 8-án Szkopjéban született Esma Redzepova születésnapjához kapcsolódik. Redzepovát a cigányzene királynőjeként tartják számon. A 2016-ban elhunyt énekesnő nemcsak a macedón zenei kultúra világszerte ismert jelképe, személye a cigány muzsika számára szintén meghatározó. Pályafutását akkor kezdte Jugoszláviában, amikor a cigányok szégyenletesnek tartották, hogy a nők nyilvánosan énekeljenek. Ennek ellenére ő volt az egyik első énekes, aki romani nyelven adott elő a rádióban és a televízióban, dalaival hatalmas sikereket aratott Jugoszláviában, majd az egész világon.

Az eseménysorozat támogatója a Mol - Új Európa Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Belügyminisztérium Társadalmi és Esélyteremtési Főigazgatósága, valamint a Szerencsejáték Zrt.

Fotó: Benczúr Ház Rendezvényközpont