Ennek a generációnak a tagjai nem egyszer életüket kockáztatva szenvedték el az üldöztetés éveit, majd megkötötték a Kiegyezést, amely után Magyarország fél évszázadon befuthatta azt a fejlődési pályát, amelyre Mohács után évszázadokon át nem volt lehetősége: teremtett erős gazdaságot és fejlett városokat, világszínvonalú magyar kultúrát, összetartó magyar nemzetet. Felidézve Jókai Mór közéleti tevékenységét, Gulyás Gergely összefoglalta, hogy az író 27 évig parlamenti képviselő, hét éven keresztül pedig a főrendiház tagja volt. Az író hangja egyszerre szólt a nemzetért és a szabadságért az irodalomban és a közéletben is.

Gulyás Gergely szerint ez a két tevékenység szorosan összekapcsolódott, amikor Jókai a tehetségét a haza fejlődésének szolgálatába állította. Pályája a 12 pontot felolvasó márciusi ifjútól a főrendi házi tagságig vezetett: Jókai ott volt március 15-én a forradalmárok között, és végigharcolta a szabadságharcot a világosi fegyverletételig.

Gulyás Gergely szerint a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja a maga korában a világirodalom közismert személyisége is volt. Művei többek között német, cseh, dán, francia, lengyel, olasz, spanyol és svéd nyelven jelentek meg. Rámutatott, hogy Jókai hatalmas hagyatékából az olvasó életre szóló útravalót kaphat szabadságról és összetartozásról, bátorságról, barátságról, helytállásról, hűségről és szeretetről. A kőszívű ember fiai, Az arany ember, Kárpáthy Zoltán, az Egy magyar nábob, a Szegény gazdagok vagy akár A jövő század című regénye olyan művek, amelyek a szabadság és igazságkeresés, a bajtársiasság és a hősiesség lenyomatai – hangoztatta a miniszter.

Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) főigazgatója szerint születésének 200. évében olyan írót ünneplünk, aki amellett, hogy a magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, nemzetünk lelkiismerete, szószólója és példaképe is volt. „Életműve a magyar irodalom egyik legfényesebb fejezete, írásai olvasók millióinak adnak most is erőt, miközben tükröt is tartanak a magyarság elé” – mondta.

A NÖRI főigazgatója szerint Jókai a regényeiben jövőt álmodott, hitet adott és példát mutatott arra, hogyan lehet egy nemzet nagy és összetartó a legnehezebb időszakban is. Olyan irodalmi remekműveket alkotott, amelyek erkölcsi iránymutatóként is szolgáltak. Hősei a hűség, a kitartás, a hazaszeretet megtestesítői. Történetei által nemzedékek tanulták meg, mit jelent helytállni a nehéz időben és áldozatot hozni a közösség érdekében.

„2022 nyarán a Petőfi család, 2023 őszén Arany János, most pedig Jókai Mór síremlékét újították fel” – hangsúlyozta Rákay Philip producer, a projekt egyik mecénása. Felidézte, hogy Jókai huszonhárom évesen, dacból megvált nevének nemesi ipszilonjától, és barátaival Petőfivel, Vasvárival, Bulyovszkyval együtt indította el a magyarok egyik „legfelemelőbb” szabadságharcát.

A szabadságharc leverése után Jókait két év szilenciumra ítélték, de ő akkor sem hátrált meg. Történelmi regényfolyamba kezdett és tartotta a magyar lelket a szabadágharc leverésében megtiport magyarságban. „Regényei, történetei, megingathatatlan személyes példamutatása, kiállása a magyar viselet, kultúra és magyar identitás bátor vállalása mellett megtartó erőt jelentett a Kiegyezés korát élő nemzetnek” - mutatott rá a producer.

Fotó: Nemzeti Örökség Intézete