A színdarabot Varga Bálint, a színház művészeti vezetője rendezi. Az előadás nem csupán az 1983-as ikonikus film újraértelmezése: szatirikus hangon, humorral és iróniával tárja a nézők elé a kor visszásságait, miközben mai kérdéseket is felvet.

A film és a színmű története 1951-ben játszódik, egy olyan korszakban, amikor egyetlen szó, egy rossz pillantás vagy egy félreértett mondat is elég volt ahhoz, hogy valakit „lefelé helyezzenek”. Olyan időszak ez, amikor az emberek bőröndökön ülve, bizonytalanságban és félelemben, mégis emberséggel próbáltak túlélni.

A főszereplő Sziráky Lucy, az ünnepelt primadonna, akit – mivel egykori férje arisztokrata származású volt – kitelepítenek. Vidéken megismerkedik a paraszti élettel, ám igazi nőként és vérbeli színésznőként megtalálja a hangot a kitelepítettekkel és az őt csodáló férfiakkal egyaránt.

A zenével és modern színpadi eszközökkel készült előadás különlegessége, hogy a produkció a szentesi Jövőnkért Néptáncegyüttes együttműködésével valósult meg. A csaknem harminc táncos teljes értékű szereplője a darabnak, amely a korabeli rendszer abszurditásait és visszásságait szatirikus élességgel tárja fel, miközben egyedülálló módon ötvözi a színház, a tánc és a zene erejét.

A Kancsár Orsolya által 2024 ősze óta vezetett színház első saját premierjének időpontjául október 23-át választották – a dátum szimbolikus jelentőséggel bír. A forradalom évfordulóján egy olyan darab születik Szentesen, amely bátor hangvétellel beszél a szabadságról, a hatalomról és az emberi méltóságról – olvasható a közleményben.

Fotók: Tóth József Színház Facebook-oldala