A rendezvény alcíme utal arra, hogy az előadások nem csupán a körülöttünk zajló világra reflektálnak, hanem a készítőkre és magára a művészetre is. „A világra a művész a művészetével reflektál” – magyarázta Urbán András.

A hatnapos fesztivál alatt nyolc előadást láthat a közönség. A rendezvényt november 18-án a belgrádi Atelje 212 Színház Az én színházam című előadása nyitja, 19 órakor. Ezt követi a francia-olasz koprodukcióban készült Lento e violento Calentina Vortese előadásában, amelyet másnap megismételnek.

A fesztivál harmadik napján a ljubljanai Slovensko mladinsko gledališče Inkubátor című előadását tekintheti meg a közönség Oliver Frljic rendezésében, amely „altató azoknak a gyerekeknek, akik a halál nyelvét előbb tanulták meg, mint a szavakat”. Ugyanezen a napon látható a budapesti TranzDanz Hermész című előadása Kovács Gerzson Péter koreográfiájával.

A negyedik nap a Kolozsvári Állami Magyar Színház Én vagyok a szél című darabjával kezdődik, Jon Fosse műve alapján, Tompa Gábor rendezésében. A napot Jasna Zmak This is my truth, tell me yours című monodrámája zárja, amely a színházhoz és az írónő művészetéhez fűződő ambivalens viszonyt vizsgálja.

A fesztivál utolsó előtti napján a budapesti Örkény István Színház A lélek legszebb éjszakája című előadása látható Polgár Csaba rendezésében, amely Jászberényi Sándor írásai alapján készült. Ezt követi Urbán András új előadásának, a Cabaret Piccolo Grande: Utópia munkabemutatója, az Újvidéki Színház színészeinek előadásában.

A fesztivált november 23-án a Szabadkai Big Band koncertje zárja.

Urbán András kiemelte, hogy ezúttal is lesz Desiré Akadémia, amely könyvbemutatókat, workshopokat és szakmai beszélgetéseket kínál a vajdasági magyar és szerbiai színház helyzetéről.

A Desiré Central Station fesztivált először 2009-ben rendezték meg, nevét a szervező színház névadója, Kosztolányi Dezső becenevéről kapta.

Fotók: Desiré Central Station Facebook-oldala