Kettős évfordulót ünneplünk az életmű-kiállítással: Tihanyi Lajos születésének 140., míg művészi hagyatéka hazaérkezésének 50. évfordulóját – hangsúlyozta a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese a kiállítás szerdai sajtóbejárásán.

Vigh Annamária szerint

Tihanyi Lajos életpályája, művészi személyisége tragikusan szomorú, de egyben szeretnivaló.

Tihanyi Lajos a századfordulós polgári Budapest miliőjében nőtt fel, apja a Rákóczi úti Balaton Kávéház tulajdonosa volt. Tizenegy éves korában agyhártyagyulladás következtében elvesztette hallását. Süketsége miatt hangja eltorzult, nehezen beszélt, szájról olvasott, de könyvekből megtanult franciául, angolul és németül.

Akadémiai iskolákat nem végzett, sajátos festői és rajzstílusát - helyzetéből adódóan - a világhoz viszonyuló egyéni látásmódja alakította

– emelte ki Vigh Annamária. Szoros kapcsolatban állt a Nyugat íróival, Ady Endrével baráti viszonyt ápolt. 1919 telén emigrált, és soha nem tért vissza Magyarországra – tette hozzá a főigazgató-helyettes.

Élt Bécsben, Berlinben, Párizsban és rövid töltött New Yorkban is. 1921-ben kamarakiállítása nyílt Berlinben, ott ismerte meg a Brassóból érkezett festőhallgatót, Halász Gyulát, a későbbi Brassait, akivel elválaszthatatlan barátok lettek. A harmincas években visszaköltözött a francia fővárosba, ahol haláláig élt és alkotott. A francia művészvilág hamar befogadta, Jean Cocteau-val, valamint Tristan Tzarával is kapcsolatban állt.

Vigh Annamária ismertetése szerint Tihanyi Lajos művészetét a hazai közönség az 1970-es éveikig szinte csak fekete-fehér reprodukciókról ismerte. A művész 53 éves korában bekövetkezett halála után az életmű legnagyobb részét franciaországi barátai őrizték meg a második világháború alatt, majd a magyar államnak adományozták. Hagyatéka ötvenöt évvel ezelőtt kalandos úton került Párizsból az MNG gyűjteményébe – tette hozzá Vigh Annamária.

Gergely Mariann művészettörténész, a kiállítás kurátora szerint Tihanyi Lajos festői tehetségét önerőből bontakoztatta ki és gazdag, tartalmas életművet hagyott maga után.

A február 15-ig nyitva tartó, nagyszabású kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be életművét.

A tárlat első szekciója a festői életpálya Magyarországhoz kötődő első évtizedét mutatja be. A második egység Tihanyi Lajos bécsi és berlini időszakával foglalkozik. A kiállítás következő két szekciója a párizsi éveket mutatja be. 1925-ben önálló kiállítása nyílt és a francia fővárosban összebarátkozott André Kertésszel, a kiállításon több André Kertész által készített fotó is látható – tette hozzá a kurátor.

A nagyszabású bemutató minden korábbinál teljesebb képet ad Tihanyi Lajos utolsó alkotói korszakáról, a kiállításban külön egység foglalkozik a hagyaték hazatérésével – foglalta össze Gergely Mariann.

December 3-án Múzeum+ estet is tart az MNG az életmű-kiállításban, részletek a galéria honlapján olvashatók.

Fotók: A Magyar Nemzeti Galéria Facebook-oldala