bezár
 

film

2026. 01. 13.
Elek Judit két filmjét is vetítik a Berlinalén
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Elek Judit két filmjét is vetítik a Berlinalén Elek Judit két alkotásának, az Istenmezején 1972-73-ban és a Találkozás című filmeknek a restaurált változatait is műsorára tűzi a február 11-én kezdődő Berlinale a Forum Special programban – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet kedden az MTI-t.

A közlemény szerint a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Forum Special programját ezúttal „Csak légy ember, és mondd ki az igazat!” mottóval rendezik meg.

prae.hu

A Forum Special program idén a női rendezőkre fókuszál, írták, hangsúlyozva, hogy a tavaly októberben 87 éves korában elhunyt Kossuth- és Balázs Béla-díjas Elek Judit az egyik első, meghatározó fontosságú magyar filmrendezőnő volt.

Az Istenmezején 1972-73-ban című dokumentumfilmben Elek Judit olyan fiatal lányok mindennapi küzdelmeire és lehetőségeire koncentrál, akik a saját elképzeléseik szerint szeretnék alakítani az életüket, ezzel konfliktusok sorát vállalva fel. Az 1974-ben készült és az 1975-ös Berlinalén nagy sikerrel bemutatott alkotás felújított változata elérhető a FILMIO kínálatában – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Filmintézet.

A fikció és dokumentumfilm határán mozgó, 1963-ban készült rövidfilm, a Találkozás egy magányos agglegény és egy ápolónő randevúján keresztül a kapcsolatteremtési kísérletek alapvető nehézségeit, furcsaságát és esetlen humorát ragadja meg. Elek Judit a filmet a Balázs Béla Stúdióban forgatta, a cinema direct módszerével. A férfi főszerepet az ismert író, Mándy Iván alakította, a női amatőr szereplőt pedig apróhirdetés révén találták meg.

Felidézték, hogy Elek Judit rendezői végzettségét a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Máriássy Félix osztályában szerezte, karrierje pedig dramaturgként indult a Budapest Filmstúdióban. A rendezőnő a Balázs Béla Stúdió alapító tagjaként a magyar filmtörténet egyik legjelentősebb alakja volt.

Az 1967-es Meddig él az ember? című, Ragályi Elemér által fényképezett dokumentumfilmje több neves díjat is elnyert. Első játékfilmje, a Sziget a szárazföldön – amelynek szintén Ragályi Elemér volt az operatőre – 1969-ben jelent meg. Forgatókönyvíróként a Móricz Zsigmond regénye alapján készült Árvácskában (1976) mutatkozott be.

Ezután egy időre visszatért a dokumentumfilmekhez, de a 2000-es évektől ismét játékfilmeket forgatott: A hét nyolcadik napját (2006), valamint az önéletrajzi ihletésű Visszatérést (2011).

Elek Judit filmjeinek jellegzetes stílusjegye a játékfilm és dokumentumfilm közötti határ elmosása, a fikció és a valóság keveredése – emelték ki a közleményben. A rendezőnő filmjeivel négy alkalommal is szerepelt Cannes-ban, illetve számos európai és nemzetközi fesztivál díját elnyerte. 2024-ben a Magyar Filmakadémia a MOZ.GO Magyar Mozgókép Fesztiválon életműdíjjal tüntette ki.

Elek Judit alkotásai és a teljes nemzeti filmvagyon megőrzését és terjesztését a Nemzeti Filmintézet Filmarchívum látja el, a digitális restaurálást a Nemzeti Filmintézet Filmlabor szakemberei végzik – hívta fel a figyelmet a filmintézet.

nyomtat

Szerzők

-- MTI/PRAE --

MTI


További írások a rovatból

Eva Victor: Bocs, kicsim
Tudósítás az első DIA filmklubról
Beszámoló a XI. Országos Rajzfilmünnep szakmai napjáról

Más művészeti ágakról

Az Alföld és a Jelenkor 2026 januári lapszámairól
Kritika François-Henri Désérable Én uram és legyőzőm című regényéről
A Katona József Színház némacsend című előadásáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés