A május 3-ig látogatható, négy teremben elrendezett tárlat a korai, figurális gyökerektől vezeti végig a látogatót az érett korszak kozmikus vízióiig. A tárlat fókuszában Gyarmathy sokrétű inspirációs forrásai állnak: nyugat-európai utazásai, az Európai Iskola és az Elvont művészek köre, az 1947-es párizsi és hazai nemzetközi kiállítások, Kállai Ernő bioromantika elmélete és a mikrokozmosz rejtett formái, a Moholy-Nagy László hatására született fotogram-kísérletek, Kassák Lajos és a konstruktivizmus tiszta geometriája – olvasható a közleményben.

A bemutató csúcspontja az utolsó teremben feltáruló "gondolati tér", ahol a művész egyedülálló szinkretista szemléletmódja – a különböző vallási és filozófiai hatások egységesítése – válik kézzelfoghatóvá. Itt a makrokozmoszból merítő festmények mellett a látogatók a művész egykori műtermének és különleges, világmodellként értelmezhető tárgygyűjteményének installációját is láthatják Szegő György látványtervezésében. A tárlat különlegessége, hogy Gyarmathy alkotásai párbeszédbe lépnek világhírű kortárs művészek, köztük Hans Arp, Paul Klee, Max Bill, Joan Miró és Étienne Beöthy munkáival.

Mint írták: Gyarmathy életműve feltehetően idegennek és nehezen hozzáférhetőnek tűnhet a fiatalabb generációk számára. A Műcsarnok kiállítása e távolság csökkentésére, az életmű újrafelfedezésére és aktuális olvasatának megteremtésére vállalkozik negyven évvel a művész kanonizálását is jelentő 1986-os műcsarnoki bemutató után.

A dokumentumban kitértek arra is, hogy Gyarmathy Tihamér az 1992-ben alapított Magyar Művészeti Akadémia (MMA) alapító tagja, posztumusz tiszteleti tagja.

További információ a Műcsarnok honlapján érhető el.