art&design
A Szegedi Akadémiai Bizottság (MTA SZAB) alapításának 65. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat részeként csütörtökön felavatták a Szilassi-poliéder szoborváltozatát csütörtökön a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja előtt.
Krisztin Tibor matematikus akadémikus, az MTA SZAB elnöke avatóbeszédében felidézte, mintegy ötven évvel ezelőtt Szilassi Lajos szegedi matematikus egy izgalmas kérdésre kereste a választ: létezik-e olyan síklapú test – a háromszögalapú gúlát leszámítva – , amelynek bármely két lapja szomszédos, vagyis közös élben találkozik.
Szilassi Lajos talált egyet, és azóta sem ismerünk másikat. Az 1977-ben felfedezett, ma már Szilassi-poliéderként ismert test hét lapból áll, és valamennyi lap minden másikkal szomszédos. Egy hasonlattal megvilágítva: olyan, mintegy hétszobás ház, melyben bármelyik két szoba közvetlenül kapcsolódik egymáshoz – közölte a professzor.
A valódi geometriai csodának számító felfedezés jelentőségét jól mutatja, 1978-ban a Scientific American hasábjain Martin Gardner részletesen ismertette ezt a különleges testet, nem csupán matematikai érdekességként, hanem esztétikai értékként is méltatta, a modern szobrászat kiemelkedő alkotásai közé sorolta – tudatta az akadémikus.
Azóta ez a különleges test három kontinensen Ausztráliában, Amerikában és Európában hirdeti köztéri szoborként a tudomány és a művészet szoros kapcsolatát. Szegeden régóta napirenden volt, hogy a városban született szellemi alkotás köztéri szobor formájában is megjelenjen. Az alkotás a Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. és az MTA SZAB létrehozásának 65. évfordulója alkalmából készülhetett el, ezzel a tudomány kilép a falak közül, közérthetően mutatja meg annak értékteremtő erejét, az emberi kreativitás és a tudás szépségét – hangsúlyozta Krisztin Tibor.
Az acél-üveg szobor – amelynek alkotója Borbás Dorka üvegművész, valamint Vesmás Péter és Szögi Tamás építész – különleges és egyedi módon mutatja be a Szilassi-poliédert. Az alkotás nemcsak díszíti környezetét, hanem gondolkodásra hív, kérdéseket ébreszt, és emlékeztet arra, hogy a tudomány és művészet közös gyökere az emberi kíváncsiság és az alkotóerő – mondta a matematikus.
Fendler Judit, a szobor állítását lehetővé tevő Szegedi Tudományegyetem kancellárja elmondta, Szilassi Lajos több mint négy évtizeden át előbb hallgatója majd oktatója volt az egyetemnek. 1966-ban szerezte meg diplomáját, majd 2006-ig pedagógusok generációit tanította. Nemcsak gondolkodni tanította a leendő matematika tanárokat, hanem kérdezni és kitartásra is nevelte hallgatóit.
Képek: köztérkép.hu



