Az április 8-tól október 18-ig látogatható kiállítás olyan alkotásokat vonultat fel, amelyek elképzelt jövőképekkel foglalkoznak, és a jelent a múlt disztópikus megvalósulásaként értelmezik. A 90 mű nemcsak a jelenre reflektál, hanem lehetséges jövőképeket is felvillantanak, rámutatva arra, milyen jövőt szeretnénk elkerülni. A kiállításon többek között Nam June Paik, Krištof Kintera, Drozdik Orsolya, Esterházy Marcell, Waliczky Tamás és Andreas Fogarasi alkotása is bemutatásra kerül.

A Ludwig nyilatkozata elmondja, hogy tárlat címében szereplő "fekete tükör" kifejezés több jelentésréteget hordoz. A kortárs kultúrában elsősorban a kikapcsolt digitális kijelzők sötét felületére utal, amely hibajelenségeket vagy rendszerleállásokat idéz fel, miközben metaforikus értelemben technológiai önreflexiót is jelent. Elterjedéséhez hozzájárult Charlie Brooker Black Mirror című sorozata. A fogalom ugyanakkor az okkult hagyományokig nyúlik vissza, ahol a fekete tükör jóslóeszközként, a transzcendens tudás közvetítőjeként és alternatív valóságok kapujaként szolgált.

A kiállítás egy hosszabb távú kutatás első állomása, amely a disztópia fogalmán keresztül vizsgálja a gyűjtemény darabjait és az érintett művészek további munkáit. Az alkotásokat tematikus egységek mentén elemzik, kapcsolódva a közelmúlt hazai képzőművészeti diskurzusaihoz. A Beteljesült mesék szomorúsága című fejezetben a jelen, a múlt és a jövő időhurokszerűen kapcsolódik össze, bemutatva, miként válhat az egykor utópisztikusnak képzelt világ disztópiává. A Sajátvilágok szekció személyes tapasztalatokból építkező jövőképeket gyűjt egybe, amelyek a társadalmi együttélés, a technológia szerepe, a környezeti válság és az identitás kérdéseit vizsgálják. Az Ideológiák alkonya egység a letűnt szimbólumok és eszmék érvényességét elemzi, míg a No(n) Future! a "nem-helyek" fogalmát értelmezi disztópikus kontextusban. A Metropolis témakör a városi terek emlékezetére és személyes narratíváira fókuszál - olvasható a tájékoztatóban.

A tárlat kurátorai Kálmán Borbála és Készman József. A kiállítás a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek részeként, a Müpa és a Ludwig Múzeum szervezésében valósul meg.

Fotó: Facebook (Ludwig Múzeum)