A folyóirat azon kérdésére, hogy a nyolcvanas évek legendás botrányai után miért vonult ki teljesen a médiából, a filmrendező azt válaszolta, hogy egyszerűen nem érdekli a médiaszereplés, mert már nem akarja a televíziós műsorokat felforgatni.

"De azért van, ami még érdekel a televízióban: az állatos műsorok, a történelmi csatornák. És a Doktor House-t is szeretem. Van egy sérült, mindenki köré csoportosul, az emberek hiperszaknyelven beszélnek, ez nagyon tetszik. De nem tudnék belőle tizet egymás után megnézni" - tette hozzá.

Godard egyébként a filmje bemutatója előtti nap Thierry Frémaux művészeti igazgatónak küldött néhány soros, rejtélyes értelmű faxban tudatta, hogy nem megy el a 63. cannes-i filmfesztiválra. "A fesztivállal tartok mindhalálig, de egy lépéssel sem teszek többet" - írta a rendező, aki előző filmje, a 2004-ben készült A mi zenénk bemutatója óta nem járt Cannes-ban. A Le Monde című napilap értelmezése szerint az üzenet egyértelmű: Godard azt szeretné, ha Cannes-ban kizárólag a filmekről és nem egyéb megszólalásokról lenne szó.

Godard alkotásait kilencszer hívták meg a fesztiválra, de a rendező az Arany Pálmát még soha nem nyerte el. Legújabb filmje az Un Certain Regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű kategóriában szerepel.
A Film Socialisme-ot a világpremierrel egy időben az internetről is le lehetett tölteni 48 órán keresztül, a moziforgalmazás kezdetéig. A rendező ennek kapcsán elmondta, hogy szerinte a "szerzői jog lehetetlen dolog. Egy szerzőnek nincsen semmilyen joga. Nekem semmilyen jogom nincs. Csak kötelességeim vannak ... Nem létezik intellektuális tulajdon". Elmondása szerint az sem zavarja, ha a filmjeiből egyes részeket mások átvesznek.

Az intellektuális tulajdon kérdésével Godard legújabb filmjében is részletesen foglalkozik. Az interjúban kifejtette: egyáltalán nem szabadna megengedni, hogy a művek valakinek a tulajdonában legyenek. "Beaumarchais csak a Figaro házasságának bevételeiből akart részesedést. Azt mondhatta, hogy +a Figarót én írtam. De nem hiszem, hogy azt mondta volna, hogy +a Figaro az enyém+. A művek tulajdonlásának érzése később kezdődött" - vélekedett a rendező.
A svájci házában feleségével elvonultan élő nyolcvan éves legendás mesternek mostanában leginkább az hiányzik, hogy nincs, aki megmondja őszintén, ha a filmje nem jó.

"Francois Truffaut soha nem bocsájtotta meg nekem, hogy azt gondoltam, hogy a filmjei nullák. És attól is szenvedett, hogy ő nem bírta az én filmjeimről azt gondolni, hogy azok annyira nullák, mint amennyire én gondoltam azt az övéiről" - idézte fel a rendező. A lap azon kérdésére, komolyan gondolja-e, hogy Truffaut filmjei nullák, Godard azt válaszolta: "Nem, nem nullák. Nem jobban, mint más filmek. Nem jobban, mint Chabrol filmjei. De mégsem az a mozi, amiről álmodtunk".