Az árkosi intézmény, a Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület és a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központja jóvoltából az elmúlt években rendszeresen találkozhatott neves fotósok felvételeivel a sepsiszentgyörgyi közönség. 2006 márciusában Barta Árpád munkái voltak láthatók, egy évvel később Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Munkácsi Márton fotóit állították ki, 2007 novemberében az MTI Fotóarchívumából válogatott vándorkiállítást, 2008 márciusában Bortnyik György, 2009-ben pedig Szipál Márton fotóit láthatták az érdeklődők.

Ebben az évben a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum Capa-gyűjteményét mutatják be a közönségnek. A fotográfiák mellett a látogatók végigkövethetik a világhírű magyar háborús fényképész életútját is.

Kopacz Attila, az árkosi központ igazgatója az 1944-es normandiai partraszállás évfordulóján, vasárnap tartott megnyitón elmondta: kétéves álmuk vált valóra, két éve szervezik ugyanis, hogy a Capa-képek eljussanak Székelyföldnek erre a pontjára.

Henning János fényképész, a Gyulai Ferenc Egyesület képviselője kiemelte: Capa a XX. század egyik legfontosabb fotográfusa, a modern fotózsurnalisztika megteremtője. Fényképeire az emberközpontú kompozíció jellemző, minden részletben, amit fotózott, dokumentált, ott van az ember, a néző pedig minden esetben érezheti a drámai helyzetet.

Capa Friedmann Endre néven született 1913-ban Budapesten, öt háborúban is fotózott, de készített felvételeket békében, világjáró utazásai során is. 1936-ban a spanyol polgárháborúban készített, A milicista halála című fotójával lett világhírű. A második világháború idején ő volt az egyetlen fényképész, aki a normandiai partraszálláson az első hullámmal ért partot. Bár ott készült fotóinak nagy része egy laboráns hibájából előhíváskor tönkrement, ami megmaradt, a háború legfontosabb dokumentumai közé tartozik.

Utolsó riportját az indokínai harcokról készítette, Vietnamban aknára lépve vesztette életét 1954-ben. Capa mondásai közül több is szállóigévé vált a fényképészek körében, mint az is, hogy "ha nem elég jók a képeid, nem voltál elég közel".

Az árkosi tárlaton Capának a Szovjetunióban vagy a háború utáni Budapesten készült képei is láthatók.