A frankfurti Német Régészeti Intézet és a belgrádi archeológiai intézet munkatársai szerdán Belgrádban hangsúlyozták, hogy a palota északi részéről előkerült részleges szoborkompozíció egyedülálló és "kivételes szépségű" lelet a Balkánon, és segíthet fényt deríteni a 3. század végének, a 4. század elejének viszonyaira, a palota építését megelőző időre.

A régészek szerint egyértelműen vadászjelenetről van szó: a római kori Diana, a vadászat istennője az ábrázolás alapja, bár a szobortöredéken egy térdre rogyott vaddisznó látható, amint hátsó lábát egy vadászkutya kapja el. Hiányzik a ló és a lovas is - ez utóbbi valószínűleg Diana istennő volt.

A Blic című belgrádi lap szerint a lelet, amelynek hiányzó darabjai után folytatják a kutatást, minden bizonnyal fölkelti a szakemberek érdeklődését az egész világon.

A német archeológusok több mint öt éve vesznek rész a császári palota ásatásaiban és eddig 50 objektumot tártak föl.

A Zajecar közelében fekvő Felix Romuliana három éve fölkerült az UNESCO világörökségi listájára. Gaius Valerius Galerius Maximianus (297-311) római császár a saját édesanyjáról, Romuláról nevezte el a palotát, amely 6,5 hektáron terül el, körben mintegy 20 toronyból álló védelmi rendszerrel szegélyezve. A falakon belül csarnokok, átriumok, fürdők, színes padlómozaikok, márványtáblák, bíborvörös gránitból és peloponnészoszi zöld porfírból készült szobrok maradványai láthatók.

Az 1970-es évektől a kutatást a területen Dragoslav Srejovic régész irányítja, aki bebizonyította, hogy Felix Romuliana nem csupán egy castrum, vagyis római katonai tábor, ahogy addig gondolták, hanem császári palota. 1984-ben ugyanis talált egy feliratot a palota nevével, 1993-ban pedig egy drága egyiptomi porfírból készült domborművet, amely a császár fejét ábrázolta.