art&design
2010. 12. 06.
Először állították ki Caravaggio feltételezett utolsó festményét
Négyszáz évvel megalkotása után először állították ki Caravaggio olasz festő feltételezhetően utolsó festményét Amszterdamban pénteken.
A fekvő Keresztelő Szent János című kép február 13-ig látható az amszterdami Rembrandt-házban. A múzeum közleménye szerint a festmény egy magánygyűjteményből származik.
A képet 1976-ban fedezték fel, de akkor még nem tartották eredetinek Caravaggiónak. Időközben azonban egyre több szakértő értékelte valódinak. A kép keletkezését 1610-re becsülik, véleményük szerint a korai barokk mestere röviddel halála előtt alkotta.
A festmény a fiatal Szent Jánost ábrázolja, amint vörös tunikába öltözve, oldalt fekve könyököl egy kereveten.
Michelangelo Merisi da Caravaggio (1571-1610) a művészetek világának egyik legmeghatározóbb alakja. Chiaroscurónak nevezett, a fényt és árnyékot drámai módon alkalmazó technikájával művészettörténelmet írt, és nagy hatással volt Jan Vermeer, Rembrandt és Peter Paul Rubens munkáira.
Caravaggio 1610-ben Porto Ercoléban halt meg, halálának oka vitatott.
A hollandiai múzeum információi szerint a kép 1610-ben még a festő saját tulajdonában volt, az évszázadok sodrában azonban nyoma veszett.
A képet 1976-ban fedezték fel, de akkor még nem tartották eredetinek Caravaggiónak. Időközben azonban egyre több szakértő értékelte valódinak. A kép keletkezését 1610-re becsülik, véleményük szerint a korai barokk mestere röviddel halála előtt alkotta.
A festmény a fiatal Szent Jánost ábrázolja, amint vörös tunikába öltözve, oldalt fekve könyököl egy kereveten.
Michelangelo Merisi da Caravaggio (1571-1610) a művészetek világának egyik legmeghatározóbb alakja. Chiaroscurónak nevezett, a fényt és árnyékot drámai módon alkalmazó technikájával művészettörténelmet írt, és nagy hatással volt Jan Vermeer, Rembrandt és Peter Paul Rubens munkáira.
Caravaggio 1610-ben Porto Ercoléban halt meg, halálának oka vitatott.
A hollandiai múzeum információi szerint a kép 1610-ben még a festő saját tulajdonában volt, az évszázadok sodrában azonban nyoma veszett.
További írások a rovatból
Trafik címmel nyílt kiállítás Lobot Balázs műveiből a Printa edition galériában
Krajcsovcis Éva és Zséger Olivia „Leképezés” című kiállításának megnyitóbeszéde
Más művészeti ágakról
A Füsziről és a Roma Hősök Fesztiválról Balogh Rodrigóval beszélgettünk
Bakos Gyöngyi Nixon nem tud lépcsőzni című kötetéről
Bemutatták Ungár Péter Ismétlődő eltévedés című kötetét, Prae Kiadó, 2025