Nem túlzás kijelenteni, hogy a tudásközvetítés egyik legfontosabb tradicionális formája a kritika, s a különböző tudományos területek önértelmezése, folytonossága szempontjából elengedhetetlen időnként megállni, és a kritikaírás gyakorlatát, kulturális-tudományos életben betöltött szerepét, felelősségét alapjaiban felülvizsgálni. Az ország különböző pontjairól gyűltünk össze Debrecenben, hogy egy kollektív önreflexív gesztust gyakoroljunk.