Az Élet és Irodalom ünnepi dupla lapszámában a friss Mészöly Miklós-díjas Barnás Ferenccel készített interjú mellett Thomas Mann naplói és Patti Smith memoárja állnak a középpontban ‒ legyen ez a lapszemle olyan betekintő, mintha az idei ÉS-fenyő fényfüzérjei villannának fel. A sokoldalú recenziók és kritikák sorát húsz költő és húsz író szövegei teszik színesebbé.

A kortárs magyar irodalom fiatal alkotóinak támogatására létrehozott Horváth Péter irodalmi ösztöndíjat 2025-ben Kustos Júlia nyerte a Tehetetlen bálványok (Jelenkor Kiadó) című verseskötetéért. A díjkiosztót idén is az Írók Boltjában szervezték meg, ahol az ösztöndíj kuratóriumának tagjai (Keresztury Tibor, Parti Nagy Lajos és Szilasi László), valamint a pályázat rövidlistás szerzői (Keömley-Horváth Boglárka, Kustos Júlia és Ráday Zsófia) is megjelentek.

A Szörnyű fülek című intermediális performanszt harmadik alkalommal szervezték meg november 4-én a Turbina Kulturális Központban. Az estet Chaac élő kísérleti ambientje nyitotta, Nemes Z. Márió helyett pedig ez alkalommal Sirokai Mátyás társult az alapfelálláshoz.

Október 21-én a Három Hollóban Áfra János legújabb verseskötetére, a Kitakart anyámra figyelt a közönség. A verseskötetet Budapesten először mutatták be, a szerzővel Visy Beatrix beszélgetett.

A legfrissebb Élet és irodalom a Nobel-díjas Krasznahorkai László műveire történő reflexiókkal indít, amelyeket előbb Paul Lynch gondolatai, majd az elnyomást és szorongást problematizáló különféle szépirodalmi szövegek követnek, a zárlatban pedig Jókai és Petőfi életművét feldolgozó kötetekről és kortárs prózáról szóló kritikákat, recenziókat olvashatunk.

Magyar néphiedelem, líra, amely úgy tűnik, a semmiről szól, klímaválság, reneszánsz korabeli művek kortárs adaptációi és számos egyéb program várta az érdeklődőket a rendezvény utolsó napján.

Különleges és új élmény volt számomra részt venni a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, amelyet idén 30. alkalommal rendeztek meg. Az idei díszvendég Románia, és ez ‒ erdélyi származásomból kifolyólag ‒ még inkább fokozta az érdeklődésemet a beszélgetések és a bemutatott kötetek iránt. A világirodalmi vonatkozások palettáját a beszélgetések során bemutatott besszarábiai, lengyel és szlovák irodalmi művek tették színesebbé.

Rendkívül sokszínűnek bizonyul az Alföld és a Jelenkor októberi lapszáma szépirodalmi szövegek, esszék és tanulmányok szempontjából egyaránt. Ugyan az Alföld teljes második rovata a Jókai-bicentenáriumra fókuszál, valamennyi tanulmány egyedi perspektívából világít rá az életműre, ezzel egyidőben a Jelenkor Bertók Lászlónak állít emléket.