bezár
 

színház

2018. 05. 01.
Férfiak és nők védtelen kertje
Stereo Akt: Védett férfiak kertje
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Boross Martin rendezése, a Védett férfiak kertje a szexuális erőszak különböző aspektusairól szól. Ugyanakkor a sok lehetséges értelmezés közül mégis kiemelkedik kettő: a férfiak ellen nők által elkövetett erőszak, illetve az utóbbi időben közéleti témává vált – bár jóval a próbaidőszak kezdete után kirobbanó – színházi zaklatások ügye.

Ha az egyszeri néző nem felháborodottan távozik a Védett férfiak kertje szünetében, akkor szomorúan fog a legvégén, ugyanis az előadás elég egyemes dolgokat fogalmaz meg a szexuális visszaélésekről. Ugyanakkor mindezt olyan szemszögből teszi, amely talán kizökkentheti azokat, akik attól tartanak, hogy esetleg egy moralizáló bölcseletet fognak látni. A Védett férfiak kertje ugyanis egy jó előadás.

Szkéné színház

Bár a Stereo Akt szóban forgó produkciója azzal a tágan értelmezhető szöveggel hirdette magát, hogy a nemek közötti egyenlőtlenséget és a hatalmi pozíciók természetét vizsgálja, az előadás címe már rögtön konkrétabbá teszi ennek a vizsgálódásnak a szemszögét. Itt a szó szoros értelmében egy olyan – már-már paradicsomi hangulatú – kertbe csöppenünk, ahol védett férfiakat látunk. Olyan – többségében üvegfal mögött álló – férfiakat, akik egyes szám első személyben, sértettként mesélnek el egy-egy szexuálisan megalázó történetet. E történetek pikantériája az, hogy a társulat eredetileg nőktől gyűjtötte őket, másfelől viszont az, hogy ha az egyszeri néző ezt nem tudja, akkor mennyire hiszi el, hogy ezek valóban férfiak történetei. (E sorok írója, aki előzetesen nem készült az előadásra, például száz százalékig elhitte).

Védett férfiak kertje

És miután ebbe a birodalomba az előadás három női szereplője vezette be a gyanútlan nézőt, az ezt követő történések is inkább egy női - mint később kiderül, hatalmi - szemszögből láttatják magukat. Ezek tekinthetőek az előadás egy teljesen másik síkjának is, tekintve, hogy elég határozott térátrendezéssel járnak, mégis van egy olyan olvasatuk, hogy az innentől civil neveiken szereplő színésznők – Cuhorka Emese, Julia Jakubowska, Kőszegi Mária - azonosak az általuk korábban játszott kert-tulajdonosokkal. Az ő társaságukba érkező – szintén civil nevén szereplő – Szász Dániel pedig tudtán kívül egyenesen a kertbe érkezik, hogy – állításuk szerint – egy előadást kezdjenek el vele próbálni. A nézőnek a korábban látottak okán nem szűnik meg az a rossz érzése, hogy nincs itt szó semmiféle próbált előadásról, sokkal inkább arról, hogy Szászt is a Védett férfiak kertjének kiállított áldozatává kívánják tenni. Az állítólagos előadás vélt próbái alatt semmiféle konkrét elképzelés nem hangzik el a három nő részéről, nagyjából azon kívül, hogy fontos a komfortzóna folyamatos tágítása, és az egymás előtti megnyílás. Talán érthető, ha jelen körülmények között ez a szempont elég nehezen fogható fel egy nemileg és hatalmilag semleges próbafolyamat alapvetéseként. A történésekkel kapcsolatos rossz érzések - amelyek a hagyományos nemi szerepek ellenére is fennállnak a nézőben – végül beigazolódnak.

Védett férfiak kertje

Az előadás különlegessége abban áll, hogy a színészek mindezt egy alapvetően könnyed, többnyire eszköztelen játékstílusban fogják meg, miközben rengeteg labdát feldobnak a férfi-női szerepeket illetően. Olykor azzal, hogy a korábban a tragikus vallomások szócsöveként szereplő amatőr férfi színészeket kérdezik ezekről az általános szerepekről, máskor pedig azzal, hogy a szünet után visszaérkező közönség a saját gyerekkori képeiket nézegető színésznők intim beszélgetésébe csöppen. Az előadás-végi erőszakjelenet kevésbé egy fokozódó dramaturgia csúcspontja, mint inkább egy tényleg váratlanul előbukkanó vágy helytelen megnyilvánulása. Ez a vágy kizárólag kontraproduktív módon állhat kapcsolatban a korábban látható, könnyedebb, valóban társadalmi párbeszédre ösztönző jelenetekkel. Ebből a szempontból a Védett férfiak kertje egy izgalmasan ellentmondásos, a maga módján mégis következetes produkció.

Boross Martin rendezése tehát egy fontos témáról okosan párbeszédre hívó előadás. Egyfelől számol a szélsőséges társadalmi végkifejletekkel, másfelől pedig mindezt egy szellemes, mégis csak a minimális szükség szerint eltávolító stílusban teszi.

 

STEREO AKT: Védett férfiak kertje

Szereplők: Cuhorka Emese, Julia Jakubowska, Kőszegi Mária, Szász Dániel, valamint Borzai Tibor, Gresó Lénárd, Györe András, Hárs György Péter, Kőmíves Sándor, Kraszny Attila, Nyomárkay Zsigmond, Sebestény Jakab, Tárnoki Tamás, Ulics Balázs, Uray Gergő

zene: Bartha Márk

látvány: Oláh Tímea

dramaturg: Thury Gábor

dalszövegek: Kemény Zsófi

technikai vezető: Jankó Mátyás

konzulens: Oltai Kata, Mérő Vera

produkciós asszisztens: Kabdebon Dominik

önkéntes koordinátor: Tési Dóra

kommunikáció: Hollós Zsófia

producer: Schőn Edina

rendező: Boross Martin

Produkciós Partner: FÜGE Produkció

Szakmai partner: Amnesty International Magyarország

 

Fotó: Bartha Máté

nyomtat

További írások a rovatból

színház

Mi történik, miután a történet véget ér? Mi történik, miután a történet véget ér?
Vészits Andrea: Wonder-Full, avagy Nóra Csodaországban
Kortársunk Csehov Zsámbékon
Kárpáti Péter: Pájinkás Jánosa az Ódry Színpadon és Szentendrén
színház

Szűkös gazdagság Szűkös gazdagság
Kortársunk Csehov – Kiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban

Más művészeti ágakról

irodalom

Szívünkben kacag fel a napfény Szívünkben kacag fel a napfény
Bada Dada öngyilkosságának 12. évfordulójára
Nagy Ákos zeneszerző téridőről, 4D-ről, kapitalizmusról – és persze komponálásról
30. JAK-tábor, 2. nap


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés