bezár
 

gyerek

2018. 08. 01.
Akik a magyar történelemmel szórakoznak
Királyok és keresztek: történelem és képregény
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
A Királyok és keresztek nem csupán angolul, hanem őszre németül és franciául is elérhető lesz. A magyar királyság kezdeteiről és Imre hercegről szóló kötetetek nagy népszerűségnek és elismerésnek örvendenek már az angol változat megjelenésével is. Az eddig elért eredményekről és a jövőbeli tervekről Németh Eszter beszélgetett a két alkotóval, Mészáros Jánossal és Németh Leventével.

PRAE.HU: Képes krónikának nevezitek a könyvet, direkt rájátszás a Képes krónikára?

Mészáros János: Természetesen szándékos az utalás, bár sajnos eddig elég kevesen kérdeztek rá az okára, illetve a céljainkra a címadással. Így most végre örömmel elmondjuk: egyrészt a tartalommal kapcsolatban szerettünk volna iránymutatást adni az olvasóknak: a Kálti Márknak tulajdonított latin nyelvű krónikát itthon, de még a környező országokban is sokan ismerik: a magyar történelem első ezer évét mutatja be, a XIV. század történelmi távlatából, a korábbi források felhasználásával, de mégis aktualizálva. A címadással mi is jelezni akartuk, hogy többé-kevésbé történelmi témájú, a magyar kora középkorral foglalkozó, nem sci-fi vagy fantasy műfajú kiadványról van itt szó. Szóval a zombikat, a vérfarkasokat valamint ufókat az olvasók más könyvekben keressék.

PRAE.HU: Az első rész a Voluntas tua (Legyen meg a te akaratod) tulajdonképpen rövid időt ölel fel, ami például azt is jelenti, hogy alaposan kell ismerni a történelem ezen szakaszát, illetve az egyes jeleneteket több képen, fázisrajzokon és részletgazdagon lehet/kell ábrázolni. Milyen szempontokat vettetek figyelembe a kötetek tervezésekor?

MJ: A teljes történet maga sem ölel fel hosszú időt, igazából az 1030 nyara és 1031 szeptembere közötti egy évet mutatja be. Ez az időszak a korai magyar történelem egyik fordulópontja, ami a következő évtizedekben majdnem a függetlenség elvesztéséhez és az Árpád-ház kihalásához vezetett. István Király egyetlen fiúgyermeke, a kijelölt és a többség által elfogadott trónörökös halála alapjaiban megrendítette az addig sikeres, egyre erősödő közép-európai hatalom, a Magyar királyság helyzetét, stabilitását. A Voluntas tua, a Miatyánkból származó idézet maga is utalás: egyrészt arra, hogy a magyarok által választott új isten milyen megpróbáltatások elé állítja azokat, akik mindent feláldoztak érte, másrészt az egész történet alapkonfliktusát adja, hogy a király (I. István) és a Német-római császár (Konrád) parancsát, szándékait hogyan teljesítik a körülötte lévők. A történet első, most megjelent részében már találkozhatunk a következő húsz év leendő királyaival, uralkodóival.

Németh Levente: Annyival kiegészíteném, hogy a bevezető rész azért jó 50 évvel korábbi eseményeket, István és Tonuzoba, a lázadó besenyő vezér találkozását mutatja be. A történetben a későbbiekben ennek a konfliktusnak a következményeivel is szembe kell néznie a királynak. Az eredeti forgatókönyvben ez a jelenet egy visszaemlékezés formájában csak később, az Esztergomban játszódó részben kap helyet, de a képregény forma miatt a lineáris idővezetést választottuk, és már itt megosztjuk az olvasókkal a későbbi konfliktusok egyik okát. Nem akarnék spoilerezni, de a bevezető részben feltűnő gyerekkorú szereplők mondhatni történelemformálókként visszatérnek a 2. részben.

PRAE.HU: Milyen forrásokból dolgoztatok? Itt a rajznál felhasznált forrásokra is gondolok, nem csupán a történelmi adatokéra.

NL: Azt hiszem, itt nekem volt a nehezebb dolgom. Igazán korhű képekkel sem a helyszínekről, sem az épületekről, és legfőképpen az arcokról nem rendelkezünk. Nem volt könnyű a viking harcosokat, magyar lovas-íjászokat úgy megrajzolni, hogy a fantasy típusú hollywoodi filmeken felnőtt nemzedék ráismerjen és szeresse a karaktereket, de a különböző hagyományőrző csoportok vagy a komoly történészek ne szedjenek szét bennünket. Jó példa erre a besenyők által használt tegez kérdése. Számos kritikát kaptunk, hogyan rajzolhattuk a besenyő harcos hátára a nyíltartót, mintha sziú harcos lenne, vagy a viking harcos, akinek a kezében kétélű fejsze volt… a folytatásban legalább ezeket már szem előtt tartom.

kingsand

MJ: A történelmi források esetében talán nekem volt a könnyebb dolgom. A főbb eseményekben a hazai történetírás képviselői nagyjából egyetértenek.

Ezzel együtt érdemes megfigyelni, hogy a hivatalos források mellett a mindenki által előszeretettel használt wikipédián egyes történelmi szereplők, attól függően, hogy milyen nyelven, illetve milyen ország szerkesztője által kerültek fel, mennyire másképp jelennek meg. Igaz ez a magyar történelem szereplőire, például Gellért püspök, István király, de különösképpen a környező országok híres embereire: lengyel királyok, cseh fejedelmek, szlovák történelmi szereplők. A kutatás során igyekeztünk az adott országok forrásait, és nem a magyar forrásokat felhasználni: a Német Római Császárság és Bizánc uralkodói esetében a jelentősebb személyekről írt monográfiákat: így Herwig Wolfram híres munkáját II. Konrádról.

További érdekes tanulsággal szolgálnak az interneten elérhető családfa site-ok, ahol a korabeli történelmi szereplők sorsa, rokonaik, leszármazottaik és életük fontosabb eseményei jól követhetők. De az egyik leghasznosabb információs forrás a Charles Cawley által összeállított Medieval Lands adatbázis, ami bemutatja az Európát uraló főbb nemesi családok tagjait, és a rájuk vonatkozó forrásokat az V-XV. századok között.

PRAE.HU: Az egyes ruhák, életmóddal kapcsolatos és harci jelenetek rajzolásakor volt szakértői segítségetek?

NL: A ruhák és lovak felszerelésénél elsősorban hagyományőrző egyesületek munkái segítettek, illetve a Zrinyi kiadó néhány könyve, füzete. Aztán rátaláltunk Koszta Zoli bőrműves iparművészre, aki csodásabbnál csodásabb lovas felszereléseket készített, és nekem pont ilyenekre volt szükségem. Ezekből alkottam Imre vagy Csanád csatában hordott, bőr mellvértjeit. Zoli munkáit ki is vittük magunkkal a bécsi könyvbemutatónkra, ahol nagy sikere volt a standunkon. A csatajelenetekhez elsősorban festmények szolgáltak mintául, de a kora középkorról készült filmek, vagy a Vikingek sorozat is nagy hatással volt rám. Ezek voltak elsősorban az inspiráló elemek, aztán egy idő után a
kompozíciók átvették a szerkesztői hatalmat.

kiralyokand

PRAE.HU: Az angol verzió gyorsan meghozta az áttörést, hogy alakul a könyvek külföldi útja?

MJ: A külföldi megjelenéssel kapcsolatban az értékesítési koncepciónkat leginkább a folyamatos tanulással lehetne jellemezni. Bár Bécsben, a Vienna Comic Conon nem kis meglepetésünkre sok kötetet eladtunk angol nyelven, azért az látható, hogy az európai képregénypiac nyelvileg erősen szegmentált: mindenki elsősorban az anyanyelvén szeret olvasni. Ez pedig felveti azt a problémát, hogy megfelelő, anyanyelvi szintű fordítóra van szükség, aki ráadásul képes arra, hogy egy történelmi képregény szövegeit megírja az adott nyelven. Jelenleg addig sikerült eljutnunk, hogy egy belga kiadó leszerződött velünk a belga-francia és a német nyelvterületekre. Reméljük, idén év végéig megjelenik a francia nyelvű változat.

NL: Ráadásul az egyes országok képregény-szokásai mások és mások. A belga kiadónk ragaszkodott hozzá, hogy az első kötetet bontsuk kettőbe, mert a francia nyelvterületeken 48-56 oldallal jelenik meg egy cím. Így az első könyvünk egyből két kötet formájában kerül a közönség elé. Viszont így egyszerűsödött az életünk, mivel a következő részeket, amikre szintén leszerződtünk, már mi is 48 oldalanként készítjük el. Én a magam részéről azért is örülök annak, hogy újra kell szerkeszteni a kiadványt, mert így lehetőségem nyílik kisebb javításokra, átszínezésekre.

Kings and Crosses

PRAE.HU: Milyen a fogadtatás?

MJ: Itthon legnagyobb örömünkre a piac és a kritika fogadtatása is felülmúlta várakozásainkat. Szinte majdnem mindenkitől kedvező kritikát kaptunk, amit kisebb csodának tekintünk. Ezért is éltük meg nehezen, ha valaki mégiscsak vitriolba mártotta a tollát, illetve klaviatúráját. Viszont a megjelenéseinken a képregény- és könyvvásárokon, a történelmi rendezvényeken tapasztalt fogadtatás, ahogy az olvasóink eljönnek megnézni bennünket, gratulálni, dedikáltatni vagy egyszerűen csak elbeszélgetni a könyvről, a témáról, az mindenért kárpótolja az alkotókat. Külön büszke vagyok a bécsi megjelenésünkre: olyan pavilont állítottunk fel kivetítővel, roll-upokkal, Koszta Zoltán látványos bőrpáncéljaival valamint valódi visszacsapó nyilakkal, amit lovas íjász barátainktól kaptunk kölcsön. Vélhetően ennek is köszönhetjük, hogy bár nem német nyelvű kiadványt adtunk el, de mégis folyamatosan álltak sorba az osztrák fiatalok az asztalunknál. Itthon az eladásaink egy első képregényes rajzolóhoz-szerzőhöz képest igen jól alakultak. Bár nekünk, mivel saját magunk kiadói vagyunk, némi ellenszéllel kell megbirkóznunk a nagy terjesztőknél, és kissé késve, csak december közepére tudtunk kikerülni a polcokra, de azért szép eladási számokat hoztunk, el kell gondolkodnunk az újranyomáson is.

kingsand2

NL: A Királyok és keresztekkel egy unortodox (ha élhetek ezzel a divatos kifejezéssel) értékesítési modellt próbáltunk ki. Egy Indiegogo kampánnyal nyitottunk, majd külföldi megjelenésekkel, és csak utána mutattuk be a könyvet itthon. Bár a crowdfundinggal kapcsolatban voltak nehézségeink, erről például egy Rejtő-szerű képregényt is össze tudnánk állítani, de sokat segített az ismertség megteremtésében. Ezzel együtt a képregény még mindig rétegműfaj itthon, a történelmi regényekhez képest lényegesen kisebb átlagos eladásokkal. De a tervünk az, hogy tudatos marketinggel felépítsük a Királyok és keresztek brandet itthon, megalapozva a későbbi részek és a könyvváltozat sikerét. De a nagy kihívás a külföldi megjelenés.

PRAE.HU: Nagy öröm, hogy működik az app a kötetekhez, vannak már visszajelzések? Mennyivel bonyolultabb úgy alkotni, hogy bizonyos részek meg fognak mozdulni?

NL: Az applikáció szintén nagy történelmi kísérlet volt a részünkről. Én ragaszkodtam hozzá, azért, hogy a mobileszközt használó fiatalokat is elérjük ezen keresztül. Érdekes módon a külföldi eladások esetében eddig nagyon fontos addicionális értéknek bizonyult, a könyv külföldi vásárlóinak több, mint 2/3-a letöltötte az appot. A különböző kiállításokon mindig nagy érdeklődéssel fogadták a látogatók, főleg a gyerekek és tinik az Augmented reality tartalmakat.

MJ: Viszont a belga kiadónk véleménye az volt, hogy a francia nyelvű kiadásnál hagyjuk a fenébe az egészet. Az ő üzletpolitikájuk szerint ők a felnőtt vásárlóknak szeretnék eladni a képregényünket, akiket elbizonytalanít egy ilyen gyerekeknek szóló videojáték-szerű valami. Az tény, hogy a belga könyvfesztiválon tavasszal nem is láttunk még hasonló kezdeményezést. Úgy gondolom, ha a felnőtteknek tetszeni fog a Királyok és keresztek, akkor a későbbiekben a belga-francia fiatalok felé is meg lehetne találni az utat.

PRAE.HU: Hány kötetre tervezitek?

NL: Amikor nekivágtunk, lelki szemeink előtt a Jókai-összes (bordó bőrkötés, teljes polchosszúság) valamint a most megjelent Nagy Marvel Képregénygyűjtemény lebegett, ezért is szerepel az 1. szám a könyv gerincén. De az elképesztően hosszú idő, amire sikerült megrajzolni az első 100 oldalt, a nagy ábrándok átgondolására késztetett bennünket. Ráadásul mindig újabb és újabb feladatok jönnek közbe, különböző kiállítások, mint a tatai Várban júniusban, az esztergomi Történelmi Napok augusztusban, Brüsszeli Képregényfesztivál szeptemberben. Ezzel együtt a következő 48 oldalas magyar rész várhatóan jövő őszre elkészül. A teljes történet még egy legalább 48 oldalas képregénybe fér bele…

MJ: És ebbe még a Levinek bele kell kanalaznia a regény-változat elkészítését is. A tervek szerint év végére megjelennénk a teljes történettel, egy illusztrált regény formájában.

PRAE.HU: Levi, te art direktor vagy, méghozzá Aranyrajzszög-díjas, mi vitt a képregényrajzolás felé?

NL: Akárhányszor végiggondolom, hogy is lett belőlem tervezőgrafikus, mindig az a kezdőpont, hogy imádtam 6-8 évesen az akkor hozzáférhető Zórád, Fazekas képregényeket. A szüleim, látva ezt, néha még a PIF magazint is megvették nekem. Én meg ezeket másolgattam, rajzolgattam. Mivel elég ügyes voltam, és szerettem rajzolni azt találtam ki, hogy grafikus leszek, és szerencsémre fel is vettek a Képzőművészeti Egyetemre. Már lassan húsz éve dolgozom mint tervezőgrafikus, kisebb-nagyobb sikerekkel, viszont azóta szinte nem rajzoltam. Készítjük az emblémákat, plakátokat, kiadványokat, de nem rajzolunk és ez nekem nagyon hiányzott. Most jutottam el arra a pontra, hogyha most nem kezdem el akkor már soha nem fogom… ez lett belőle. Azt látom, hogy még sokszor merevek a figurák, az arcok, de a rutin nagyon hiányzik. Talán a második rész már kicsit lazább lesz, könnyebb kézzel rajzolok.

PRAE.HU: János, te is a marketing területéről jössz, hogy találkoztatok?

MJ: Szinte évtizedek, ha utánaszámolok, 20 éve dolgozunk együtt, egy ismerősöm javasolta a Leventét, mint a hazai piac egyik legtehetségesebb grafikusát, amikor még a GREY reklámügynökségnél húzta az igát. Már az első közös projektnél megtetszett a látásmódja, az ötletei. Általában a megbízót képviseltem, én adtam ki a briefeket Leventének. Már régóta szerettünk volna mindketten valami olyat csinálni, ami nem egy ügyfél számára készül, hanem magunknak. A képregényrajzolást sokszor említette a Levi, és végül tavaly eljutottunk oda, hogy bele is vágtunk. Azóta látjuk, miért nem lenne szabad belevágni üzleti alapon képregénykészítésbe Magyarországon. Viszont megtanultunk csomagolni a UPS elvárásai szerint, nemzetközi fuvarlevet kitölteni, a Levi öt percen belül viking fejet rajzolni, bármilyen rendezvényen állva, két perc alatt enni és egyéb hasznos dolgokat.

nyomtat

További írások a rovatból

gyerek

Életrevaló Képeink
Kiállítás a hátrányos helyzetű gyerekek önkifejezésének fejlesztése céljából
Dávid Ádám Szupermalacról és varázslóvilágról

Más művészeti ágakról

építészet

Organikus városok Organikus városok
Bornemisza Eszter: Városi hegek
A zenészgörcs, avagy fokális disztónia kezelése
irodalom

Sokoldalúság az egysíkúság ellen Sokoldalúság az egysíkúság ellen
Átadták a Kemény Zsigmond-díjat Kolozsváron


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés