bezár
 

film

2018. 10. 14.
Akarsz-e forradalmat játszani?
Lars Kraume: A néma forradalom
Tartalom értékelése (1 vélemény alapján):
Lars Kraume Az állam Fritz Bauer ellen után legújabb filmjében tovább boncolgatja a német nemzet, tágabban a keleti blokk történelmi örökségét, hatalom és egyén kapcsolatának sötét dinamikáját és úgy általában mindannyiunk történelmi felelősségének kérdését. A megtörtént eseményeket feldolgozó A néma forradalomban egy kelet-berlini végzős gimnazista évfolyam kiáll az 1956-os magyar forradalmárok mellett.

A történet voltaképpen nagyon egyszerű, a cselekmény lineárisan építkezik, nincs semmilyen narratológiai truváj. A filmesek a vizuális fantáziánkat sem kényeztetik el: ami a vásznon megjelenik, nem szolgál mást, minthogy a lehető leghívebben igyekszik demonstrálni a szovjet éra legszürkébb, legösszetörtebb, legreményvesztettebb és egyben legjellegtelenebb barakkját, Kelet-Németországot. 1956 utolsó három hónapjának borzongató hangulata, a nyirkos hideg szinte bekúszik a bőrünk alá a moziban ülve, a vásznon pergő eseménysor pedig a maga hétköznapi kicsinyességében is nyomasztóbb, mint bármilyen nagyívű hőseposz.

A néma forradalom

S ez a film nagy érdeme: hű krónikás akar lenni, semmi több. Abba viszont bele akarja dörgölni minden egyes nézője orrát, milyen érzés a korrupt és zsarnok rendszerbe való megadó betagozódás, a napi kenyérgond elvont ideák fölé helyezése, a kiégettség és a feladás állapota. S miután ezt a szülők generációján és a rendszer kiszolgálóin keresztül az októberi szürkeség minden visszataszító árnyalatával felfestette, ellenpontozásul Kraume a tizennyolc éves gimnazisták, az éppen aktuális „örök fiatalok” lánglelkűségével és tettvágyával, idealizmusával és forrófejű, meggondolatlan bátorságával is szembesít. Ebben a feszültségben húzódik A néma forradalom tétje, s mutatkozik meg a nagysága.

A néma forradalom

Iskola helyett egy napra Nyugatra átszökő, moziba vágyó fiúk véletlenül és akaratlanul a filmhíradóból értesülnek az 1956-os budapesti forradalom részleteiről, s szembesülnek a szovjet propaganda torzításaival. Az osztályban terjednek a hírek, izzik a hangulat, mígnem egyikük városszéli magányban élő, bolondnak tartott bácsikájánál találják magukat, ahol titokban az amerikai rádiót hallgatják, hogy hiteles forrásból követhessék az eseményeket. Gyors egymásutánban következnek az érzelmi felindultság állomásai: Nagy Imre kormányalakítását kitörő eufóriával fogadják, a politikai híreket átszövi a fiatalság minden mámora, a hajnalig tartó tánc és a szerelem. A forradalom leverésének hírére mindez azonnal a másik végletbe csap – egyvalami azonban megerősödik a fiatalok között: a kollektív összefogás, a bajtársiasság közösségélménye összekovácsolja őket. Úgy határoznak, hogy a következő napon a történelem óra első két percében néma tiszteletadással fejezik ki szolidaritásukat a mártírhalált halt magyar forradalmárokkal.

A néma forradalom

Azzal azonban maguk sem voltak tisztában, milyen útra lépnek ezzel: a tiszteletadás politikai tett, méghozzá a rendszer szabályai szerint határozottan nemkívánatos, különállást kifejező tett. Mindez pedig már nem maradhat meg az iskolapadban, a két perc csend kitudódik, a probléma egészen a minisztériumig gyűrűzik. Heteken át tartó nyomozás és vallatások következnek, a „felnőttek világa”, a pártfunkcionáriusok és a mindennapi betevőért küzdő szülők pedig nem értik, mi történik a gyerekekkel, s csak találgatni tudják, meddig tarthat ki ez az összetartás.

A néma forradalom

Kraume a csoporton belüli dinamikákkal is foglalkozik, nem próbálja a végzős osztályt homogén masszaként kezelni, éppen ellenkezőleg: megmutatja, mennyiféle motivációval bírhatnak a különböző temperamentumú, eltérő családi hátterű fiatalok. Van köztük éles eszű és karizmatikus vezetőtípus, van, aki ideológiailag más talajon mozog, s van, aki egyszerűen csak fél a retorziótól. A diákok ábrázolásánál már csak az érdekesebb, ahogyan a felnőtteket megismerjük. Mindenki hordoz magával valamit a még nem is olyan távoli, forrongó múltból, a háborús időkből. Az örök opportunisták mellett, akik az aktuális berendezkedés lelkes(nek mutatkozó) hívei, ott találjuk a nagyon is szimpatikus iskolaigazgatót, aki eminens példája a kommunista államban megvalósuló viszonylagos társadalmi mobilitásnak, vagy a munkás családapát, akit megtört és bedarált, de életben hagyott a rendszer, melynek ilyen módon adósává vált.

A néma forradalom

A néma forradalom kíméletlenül nekünk szegezi a továbbra is roppant aktuális kérdést: minket már legyűrt és önnön fogaskerekeivé tett a rendszer? Hiszünk valamiben, gondolatainkban szabadok vagyunk, de minden nap kiszolgáljuk a fennálló rendet, élvezvén az apró-cseprő nekünk juttatott előnyöket? Leszámolunk a történelmi múlt sötét árnyaival, belátjuk és megnevezzük saját felelősségünket? Szembenézünk vajon az egykori szovjet éra árnyékával, mely a mai napig itt nyújtózkodik felettünk a Lajtától keletre? És az előző rendszerből örökölt reflexekkel vagy a tanult tehetetlenséggel, amelyek a mai kor társadalmát is mérgezik? S jelent-e vigasztalást, hogy e kérdéseket helyettünk még mindig mások, például egy bátor és politikus német rendező teszi fel?

 

A néma forradalom, színes, német film, 111 perc, 2018. Rendezte: Lars Kraume. Forgatókönyv: Dietrich Garstka, Lars Kraume. Fényképezte: Jens Harant. Producer: Miriam Düssel, Susanne Freyer, Kalle Friz, Isabel Hund, Thomas Kufus. Vágó: Barbara Gies. Zene: Christoph Kaiser, Julian Maas. Főszereplők: Jonas Dassler, Judith Engel, Tom Gramenz, Michael Gwisdek, Max Hopp. Korhatár: 12 éven aluliak számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott! Bemutató: 2018. október 11. Forgalmazza a Mozinet.

nyomtat

Szerzők

-- Dombai Dóra --

Dombai Dóra az ELTE BTK magyar nyelv és irodalom, valamint filmtudomány és esztétika szakán végzett. Rendszeresen publikál filmkritikákat, elemzéseket és társadalmi témájú esszéket. Érdeklődési területe a kortárs magyar filmművészet, a feminista kritika és a környezetesztétika.


További írások a rovatból

Jeanne Herry: Az arcuk mindig előttem lesz
Jonathan Glazer: Érdekvédelmi terület
Anna Hints: Smoke Sauna Sisterhood
Beszélgetés Hevér Dániel rendezővel és Kertész Zsanett forgatókönyvíróval a Valami madarak című filmjükről

Más művészeti ágakról

Tóth Kinga AnnaMaria sings/singt/énekel című kötetének bemutatója
A Corvina Kiadó Plautus: Hét komédia című kötetéről
színház

Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én a József Attila Színházban


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés