bezár
 

irodalom

2018. 12. 16.
Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott
Földes Györgyi Test-szöveg-test című könyvének bemutatója
Tartalom értékelése (0 vélemény alapján):
Az Írók Boltjában mutatták be Földes Györgyi (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos munkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője) kötetét, amely a Kalligram gondozásában látott napvilágot. Beszélgetőpartnerei Deczki Sarolta és Torma Mária voltak. Hallhattunk a kötet megíródásának és megjelenésének történetéről, a testírás-kutatás helyzetéről Magyarországon és a címlapon szereplő különös alakról is lehullt a lepel. Sőt, az is kiderült, hogy a címben megjelenő szövegen túl, a nő felől érkezett a testhez.  

A Test-szöveg-test Földes Györgyi harmadik önálló kötete, első könyvében a Vasárnapi Kör impresszionizmusellenességével foglalkozott, másodikban a szimbólumelvű poétikával a klasszikus modernségben, ezúttal pedig a test és a Másik, az idegenség és másság testpoétikáját helyezte a középpontba. A kötetet első 150 oldalában (I. A testírás és a Másik) a korporális narratológia és a testírás nemzetközi elméleteit és problémafelvetéseit mutatja be részletesen, a feminizmuson és a fajelméleteken túl egészen a cybervilág és a testnélküliség kapcsolatáig. A jegyzetapparátus gazdagsága és alapossága miatt Torma Mária kifejezetten ajánlaná kezdő irodalmároknak is.

Bár alapvetően franciás tájékozódású szerzőről van szó, így a másik fogalmát tekintve Merleau-Ponty, Lévinas és a francia fenomenológia szolgálhatott kiindulási pontként, a téma megkövetelte a posztkolonializmus angolszász világának és szakirodalmának tökéletes ismeretét és felhasználását is. Földes ennek megfelelően széleskörű tájékozódást mutat föl tanulmánykötetében. Meg kell jegyeznünk, hogy szerencsére már itthon sem teljesen úttörő a testreprezentációk és a idegenség kérdéskörének vizsgálata: hét éve a Helikonnak Testírás (2011/1–2.), majd Corpus alienum (2013/3.) különszáma jelent meg. Ez utóbbi címe egybeesik a MTA Irodalomtudományi Intézet egy kutatócsoportjának nevével, amelynek Földes Györgyin kívül Darabos Enikő, Deczki Sarolta, Földvári József, Horváth Györgyi, Jablonczay Tímea, Rákai Orsolya, Schein Gábor és Széplaky Gerda a tagjai.

A szerző szerint az irodalomértés alapvetően a fehér férfi irányából történik, ezért is fontos a feminista értelmezés, olykor a nem európai, nem keresztény ember perspektívája felől való közelítés a testreprezentációkhoz, hiszen nem minden elbeszélő és elbeszélt test fehér, európai, egészséges férfi. Ezért is vannak az elemzett irodalmi művek között túlsúlyban a női szerzők tollából születettek. A könyv második nagy egységében (II. A valahanyadik nem) a nőiség történeti és aktuális megközelítéseit elemzi, válogatásában a következő szerzők kaptak helyet: Szabó Dezső, Lesznai Anna, Czóbel Minka, Galgóczi Erzsébet, Rakovszky Zsuzsa, Darvasi László. A harmadik szakaszban (III. A transznacionalitás női aspektusai) kizárólag női szerzők, méghozzá a transznacionalizmushoz köthető nők kaptak helyet: Földes Jolán, Agota Kristof, Eva Almássy és Marie NDiaye (akinek Boszorkány című regényét Földes fordította magyarra). Földes Györgyi az avantgárd nagy ismerőjeként arról is mesélt, hogy a kor férfiközpontú világában a nőket elsősorban a termékenység és a biológiai létezés felől közelítették meg, ám ebben semmiféle lenézés nem volt, sőt, felmagasztalásnak szánták, csak sajnos nem vették számításba, hogy ezzel a szellemi oldaluktól viszont megfosztották őket. Ezt példázza a címlapon megjelenő Sarah Baartman története is, akit ketrecben mutogatva hoztak Európába, majd prostituáltként önállósodott és fiatalon halt meg, halála után Angelo Solimanhoz hasonlóan muzeális érdekesség lett: testéről teljes alakos lenyomatot készítettek.

Földes szerint társadalmilag is fontos lehet a Másik fogalom kizárólagos pejoratív voltának felszámolása, a megismerésében segítségünkre lehet a dekonstrukció, a fenomenológia és most már a korporeális narratológiai megközelítés is. Az idegenség okainak szilánkokra bontása teszi lehetővé a közeledést és az idegenségérzet gyengítését. Mivel soha nem voltunk gyarmattartó ország, nem alakult ki itthon általános társadalmi narratíva a másikhoz való viszonyról, ám akár a Monarchia kisebbségpolitikáját, akár a zsidósághoz való viszonyt vizsgáljuk, hasonló mintázatokkal találkozhatunk. A test-szöveg viszonnyal az idegenség felől a kötet negyedik (egyben utolsó) szakaszában találkozunk: A zsidó másikban Spiró Fogságát és a másod- harmadgenerációs holokauszttraumát elemzi.

Deczki Sarolta Horváth Györgyi Utazó elméletek kötetére visszautalva a test-, idegenségelméletek vasfüggönyön inneni változatairól és jelenlegi állapotáról kérdezte Földest. Megtudhattuk, hogy Pécsett dekonstrukciós kutatócsoport foglakozott szövegekkel a test irányából, az angolszász tanszékeken pedig a posztkolonializmus hívta be a diskurzusba, ezentúl az amerikai, Daniel Punday-féle korporeális narratológiához igyekeztek kapcsolódni különféle irányokból, és elméleti síkon is továbbgondolni azt. Amiben kifejezetten újat tud adni a hazai korporális narratológiai vizsgálatok sora, az a saját irodalmunk mélyebb aspektusainak megértése.

Földes Györgyi azóta is írja a test felőli elemzéseit, újabb és újabb szövegekben fedezi fel ennek relevanciáját, így számíthatunk további írásokra is. Addig pedig olvassuk érdeklődéssel a Test-szöveg-test című remek tanulmánykötetet! Megrendelhető online és kapható az Írók Boltjában.

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Mosza Diána --

Az ELTE magyar-francia- művészettörténet szakos hallgatója. Kiemelt kutatási területe a vizuális narráció, korábban Ottlik Géza Iskola a határonjával foglalkozott. Jelenleg a narratológia és a test összefüggései állnak érdeklődése homlokterében, mellette pedig igyekszik képben lenni a kortárs magyar lírában és prózában. 


További írások a rovatból

irodalom

Kidobni a metafizikát Kidobni a metafizikát
Kritika Purosz Leonidasz „Egy férfi sosem hagyja félbe” című kötetéről (Magvető, 2019)
irodalom

Történelemleckék és egyéb történetek Történelemleckék és egyéb történetek
Margó 2019 – Szécsi Noémi: Lányok és asszonyok aranykönyve, Nádas Péter: Leni sír, Bödőcs Tibor: Meg se kínáltak és Kukorelly Endre: CéCéCéPé
irodalom

Mosoly, sellők és sorok Mosoly, sellők és sorok
Margó 2019 – Umami, Darvasi László, André Aciman

Más művészeti ágakról

Beszélgetés Martina Matlovicovával a Virányosi Közösségi Házban
Familie Flöz a CAFé-n
színház

Boncasztal és polgári szalon: az önzés terei Boncasztal és polgári szalon: az önzés terei
Hegymegi Máté Molière-rendezése a Radnóti Színházban
Külföldön Sikeres Magyar Művészek

A legtöbbet a régiektől tanultam A legtöbbet a régiektől tanultam
Interjú Horváth Viktor íróval inspirációról és motivációról, a történelmi regényről, kritikáról és tanításról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés