bezár
 

Felhasználói adatlap

-- Mosza Diána --

felhasználói adatlapja

Az ELTE irodalomtudomány doktori iskolájának doktorandusza, mesterszakos végzettsége szerint magyar-francia szakos középiskolai tanár, korábban művészettörténetet is hallgatott. Kiemelt kutatási területe a vizuális narráció, korábban Ottlik Géza Iskola a határonjával foglalkozott. Jelenleg a narratológia és a test összefüggései állnak érdeklődése homlokterében, mellette pedig igyekszik követni a kortárs magyar líra és próza újabb fejleményeit. 

Mosza Diána által feltöltött cikkek:

Az Iskola a határon 60 éve – Korda Eszter válaszol
Válaszolónk Korda Eszter, a Veres Pálné Gimnázium kutatópedagógusa, az ottliki prózát elsősorban a vizuális narráció irányából közelíti. Monográfiájában, az  Ecset és toll ban páratlan alapossággal és jó stílussal veszi végig az életmű képi elemeit, önemblémáit. 
Az Iskola a határon 60 éve
Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg. Ezúttal Osztroluczky Saroltát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszék adjunktusát kérdeztük. Kutatási területe a huszadik századi magyar irodalom, kiemelten József Attila költészete és Ottlik Géza novellisztikája.  
A mindenség ernyőjére kivetítve
Ottlik Géza Iskola a határon című nagyregénye, a magyar posztmodern próza első kilométerköve 1959-ben, épp 60 éve jelent meg. Ahogy 2012-ben, az író születésének centenáriumán is számos konferencia és megemlékezés volt, úgy ez az év sem múlhatott el újabb találkozások, eszmecserék nélkül. A regényt középpontba állító konferenciát november 29–30-án rendezték meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Sophianum épületében. A konferencia keretében sor került egy díjátadásra és egy könyvbemutatóra is, az azt követő vasárnapon pedig a középiskolásoknak kiírt Ottlik-némafilmverseny eredményeit hirdették ki Veres Pálné Gimnáziumban.
Jó lenne érteni egymást
Nényei Pál magyartanár, író, az irodalomtanítás hagyományos kereteinek döntögetője. Az irodalom visszavág mesélős, testközelivé tevő irodalmi sorozatának harmadik kötetével a középkori és reneszánsz európai és magyar irodalmat igyekszik befogadhatóbbá tenni olvasóközönsége számára. Nényei Pállal a XXVI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával beszélgettem.
Az Iskola a határon 60 éve
Az Iskola a határon, Ottlik Géza vitathatatlanul legjelentősebb műve 1959-ben jelent meg. 60 éve olvassuk, éljük át Bébével, Medvével és Szeredyvel a forró kakaó hiányát a gyomorban, a kitermelődött tejsav és gyanta összetartó erejét és a művészet jelentőségét. A regényt, elsősorban Esterházy nyomán, a posztmodern magyar próza kezdőpontjaként tartjuk számon, több szépírónk pályájának alapszövege, viszonyulási pontja. Ugyanígy recepciótörténetében és kanonizáltságában is óriási hatású mű, a 2009-es Iskola 50-rendezvényeket a 2012-es Ottlik 100 (születésének centenáriuma) követte, ahol az életmű, különösen az Iskola élőbbé és jelenvalóbbá lett a magyar olvasóközönségnek, mint valaha. Ottlik érettségi tétel, Ottlik táptalaj, menedék és haza. Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg.
Az Iskola a határon 60 éve
Az Iskola a határon, Ottlik Géza vitathatatlanul legjelentősebb műve 1959-ben jelent meg. 60 éve olvassuk, éljük át Bébével, Medvével és Szeredyvel a forró kakaó hiányát a gyomorban, a kitermelődött tejsav és gyanta összetartó erejét és a művészet jelentőségét. A regényt, elsősorban Esterházy nyomán, a posztmodern magyar próza kezdőpontjaként tartjuk számon, több szépírónk pályájának alapszövege, viszonyulási pontja. Ugyanígy recepciótörténetében és kanonizáltságában is óriási hatású mű, a 2009-es Iskola 50-rendezvényeket a 2012-es Ottlik 100 (születésének centenáriuma) követte, ahol az életmű, különösen az Iskola élőbbé és jelenvalóbbá lett a magyar olvasóközönségnek, mint valaha. Ottlik érettségi tétel, Ottlik táptalaj, menedék és haza. Az Iskola a határon megjelenésének 60. évfordulóján indított körkérdésben Ottlik-közeli embereket szólaltatunk meg. Első válaszolónk Fűzfa Balázs, egyetemi oktató, az irodalmi élménypedagógia jeles képviselője, Ottlik-monográfus, konferenciák és felolvasások szervezője, nélküle más lenne a mai Ottlik-képünk. 
Lesznai Anna szoknyájától indult, NDiaye regényeiig jutott
Az Írók Boltjában mutatták be Földes Györgyi (MTA BTK Irodalomtudományi Intézet Modern Magyar Irodalmi Osztályának tudományos munkatársa, a Helikon Irodalom- és Kultúratudományi Szemle főszerkesztője) kötetét, amely a Kalligram gondozásában látott napvilágot. Beszélgetőpartnerei Deczki Sarolta és Torma Mária voltak. Hallhattunk a kötet megíródásának és megjelenésének történetéről, a testírás-kutatás helyzetéről Magyarországon és a címlapon szereplő különös alakról is lehullt a lepel. Sőt, az is kiderült, hogy a címben megjelenő szövegen túl, a nő felől érkezett a testhez.  
Valami, ha megszólalok versben, általában szokott hiányozni
Németh Bálint első kötete 2014-ben Kiküszöbölés címmel jelent meg, idén nyár elején pedig kijött A hangyák élete kötetté nőtt ciklusa is. Beszélgetésünk során kiderült, hogy a foghíjtelek létezik, hogy a költészet és a közgazdaságtan a világmodellezésben találkoznak, hogy Bálint számára elgondolhatatlan volt, hogy tipográfiailag is megjelenjenek a hangyák a kötetében, hogy a negyedkilós téglakávé természetesen Tchibo Family volt, és hogy a csótányok Morgoth-jellegűek.
La Rentrée littéraire – a franciák irodalmi „tanévkezdése”, avagy 80 lap alatt a Föld körül Nr.3
A nálunk bevett könyvhét-hagyománnyal szemben Franciaországban nem tavasszal és nem egy hétbe sűrűsödve mutatkoznak be az azévi újdonságok. Náluk ősszel és heteken keresztül egymással versengve kerülnek a nagyközönség elé a frissen megjelent művek. Augusztus közepe és november között évente átlagosan 550-600 könyv látja meg a napvilágot; idén 567 újdonság jelent meg, köztük 94 elsőkönyves szerző tollából. Szintén érdekes szám, hogy az újdonságoknak egészen pontosan kétharmada (381) származik francia anyanyelvű szerző tollából.
Háttal a mimetikus hagyománynak
A lapszámbemutatón szó esett többek között a genette-i hagyomány egyeduralmának felszámolásáról, a nem természetes narratológia fogalmi beágyazottságáról és a posztklasszikus narratológiák szükségességéről a kortárs prózaértelmezésekhez.
bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés