bezár
 

irodalom

2019. 04. 28.
Minden, ami a Bánk bánnal történhet
Katona József: Bánk bán - Nádasdy Ádám prózai fordításának bemutatója
Tartalom értékelése (2 vélemény alapján):
Talán mindenki emlékszik arra a színház történeti pillanatra, amikor Sinkovits Imre kilépett a szerepéből és a karzaton zajongó nézőket leteremtette, amiért nem figyelnek az előadásra. Kevésbé ismert, mikor Vörösmarty Mihály a mű ismerete hiányában az egyik jelenetre azt hitte, hogy egy véletlen színészi hiba. Viszont mindenki számára nagyon ismerős lehet az az érzés, amikor rettegve próbáljuk elkerülni az irodalom érettségin azt az egy drámát, aminek nemcsak a szövege érthetetlen, de még a története is sokszor ködös. És mindez csak egy művel fordulhat elő, a Bánk bánnal.

Szereplők/ Személyek
Kőrizs Imre
Margócsy István
Nádasdy Ádám
Tenki Réka – Izidóra, Gertrudis
Nagy Dániel Viktor – Biberach, Bánk

Szereplők

I. jelenet

(Expozíció)

A D épület hátsó terme csordulásig megtelt, pedig egy kis túlzással megállapítható, hogy a Bánk bán nem feltétlenül a kedvenc szövegek közé sorolható. Viszont, mint Kőrizs Imre felvezette, az kis túlzás nélkül leszögezhető, hogy egy olyan mű, ami az oktatásban és a kultúránkban nagyon kiemelt helyet foglal el. Miért szükséges mégis lefordítani? Erre nagyon egyszerű a válasz: nyelvileg hihetetlenül távol áll tőlünk, értelmezése problematikus és félrevezető is lehet. Nádasdy Ádám új fordításával ezt próbálja orvosolni, közelebb hozni az olvasóhoz. Az első lépés ehhez a közeledéshez talán az volt, hogy nem verses formában fordította, hanem prózában. Nádasdy egyébként hozzátette, eleinte megpróbálta megtartani az eredeti formát, de lényegi változtatásokat nem tudott ebben létrehozni. Lényeginek mondható a szavak jelentése. Katona József szövege 1819-ben keletkezett, a nyelvújítást teljes mértékben megtagadó köntösben, így nem csoda, hogy ma már nem ugyanazt jelenti a „becsület” vagy a „kiállhatatlan”, mint akkor. Ezzel persze Nádasdy is megküzdött, volt, hogy négy, német fordítást teregetett egymás mellé a konyhaasztalra, és szaladt egyikről a másikra. De ez a küzdelem nem ment a szöveg rovására, nem változtatta meg a jelentést, csak feloldotta a bonyolult szerkezeteket és megpróbálta eloszlatni a ködöt, ami még így is bőven maradt a szövegben.

A kötetben az eredeti és a fordított szöveget is kísérik Nádasdy lábjegyzetei. Kőrizs, kicsit provokatívan, rákérdezett a fordítás egyik legnagyobb dilemmájára, hogy miket hagy meg, miket nem. Nádasdy ennél a szövegnél nem volt annyira „erőszakos”, mint a Shakespeare fordításainál. Az eredeti szöveg melletti lábjegyzetek csupán a szavak jelentését magyarázzák, a fordított szöveg lábjegyzetei viszont sokszor válnak parafrázissá. Az emblematikus soroknál nem tartotta szükségesnek a fordítást, hiszen nem akarta újraírni a művet, a saját gondolatai a lábjegyzetekben bújnak meg.

2. jelenet

(Bonyodalom)

De kinek is íródott a fordítás? Kőrizs joggal kérdezte meg, hiszen ezt a szöveget nem sokan vennék jóérzéssel a kezükbe, pláne az iskolai tapasztalatok után. Nádasdy elsősorban a tanároknak szánta segítségnek, eszköznek, amire tudnak támaszkodni az értelmezés során. Margócsy István hozzátette, hogy a Bánk bán egyaránt problematikus a gimnáziumban és az egyetemi oktatásban. Rengeteg értelmezése született, viszont mindegyikben hemzsegnek a félreértelmezések a szöveg nyelvi nehézségei miatt. A középiskolában legtöbbször Bánk a hazafias lázadó, aki a magyar nép érdekében cselekszik, holott a szöveg nem ezt árulja el róla.

A beszélgetés során sajnos csak felszínesen érintették a félreértelmezések és a valódi jelentés párhuzamát, pedig a Bánk bán szerethetősége ebben is rejlik. Szerintem Nádasdy nemcsak a tanároknak fordította, hanem a diákoknak is. Azért, hogy ez a szöveg megkapja a hozzá méltó figyelmet és kedvet. Katona szövege nemcsak nyelvileg, hanem dramaturgiailag is iszonyatosan nehéz. Homályos jelenetek, hiányzó képkockák, sokszor meseszerű beékelések problémássá válhatnak a színpadon. Nádasdy fordításával a nyelvi gátakat próbálta felszakítani, ami közelebb viheti a drámát a színpadhoz. Az új szöveg lehetőséget ad arra, hogy ne a középiskolában rögzült perspektívából értelmezzük a darabot, hiszen Bánk nemcsak a hazáért cselekvő, hanem a magánéleti problémákkal küszködő ember karaktere is.

3. jelenet

(Kibontakozás)

A fordítás során Nádasdy számára is átalakult a Bánkról alkotott képe. Talán a szöveg egyik kevésbé érdekes figurája maga Bánk. Katona túl nagy terhet akart rá rakni, nehezen szólaltatta meg, ezért őt volt a legfurcsább fordítani. Bánk egyszerre akar költői, filozofikus és elvont lenni, ugyanakkor a hangja nem illeszkedik a történésekhez. És hát a mindenki által jól ismert szerelmi bánata, valójában az? Mert nyelvileg csupán az ragadható meg, hogy Bánk a jó hírét féltette. Bánk leginkább a saját bukásától való féleleme van: őt tönkre akarják tenni. Rettentően pacifista, konzervatív és királypárti. Valójában a bosszú motiválja, az elveszett „becsülete” = „hírneve” miatt.

Nagy Dániel és Tenki Réka

4. jelenet

(Megoldás)

A beszélgetés könnyed hangulata annyira megtartotta a tömött termet, hogy szinte tapsra, hirtelen vége is lett és mindenki pár pillanatig még a helyén maradt, hogy visszazökkenjen a valóságba. Mert vissza kellett. Egyrészt azért, mert valami olyan mélyről jövő múltat idézett fel a beszélgetés, a gimnáziumi évek siralmas hónapjait, amibe keserédes volt visszacsöppenni. Majdnem biztos vagyok abban, hogy a teremben ülők fejében megelevenedett a régi irodalomtanár, a rongyos, aláhúzogatott Bánk bán, a padon könyökölés, valami furcsa szorongás és érthetetlenség. És egy csapásra új és izgalmas perspektívákat adott a beszélgetés, és persze Tenki Réka és Nagy Dániel Viktor felolvasása.

Mikor elhangzott az új, prózai szöveg, egészen meglepő volt, hogy érthető. Nádasdy új szövege valami olyasmi, ami megédesítheti a régi emlékeket, azt a gimnáziumi pár hónapot, amit nem értettünk. Nosztalgiával olvashatjuk úgy, hogy közben egészen más karakterek születnek. Pedig ugyanaz a dráma. Ugyanaz a történet. Hát igen, ez is csak a Bánk bán-nal történhet.

Fotó: Oláh Gergely Máté

nyomtat

A prae egy több mint húsz éves történettel rendelkező brand, aminek növekedését és fejlődését most Ön is segítheti. Célunk, hogy minél több emberhez eljussanak a kultúráról való gondolataink és az ezt tartalmazó termékeink - akár az online portál cikkei, a különböző folyóiratszámok vagy a könyveink. A kooperációt nem szeretnénk viszonzatlanul hagyni: a különböző támogatásokért igyekszünk azzal egyenértékű köszönetet mondani.

Szerzők

-- Martzy Réka --


További írások a rovatból

irodalom

Vajon fog olvasni? Vajon fog olvasni?
Kerekasztal-beszélgetés
irodalom

Se férfi, se nő, se kutya, se macska Se férfi, se nő, se kutya, se macska
Női szerzők, női témák a kortárs európai irodalomban - 2019. április 27.

Más művészeti ágakról

színház

Testvérek között Testvérek között
Tisztasági festés - a Stereo Akt előadása a Trafóban
építészet

Hatalmas méhkaptárra emlékeztető építmény New Yorkban
Thomas Heatherwick nagyot álmodott
Interjú Marék Veronikával a meseírás művészetéről, a példaképekről, a gyerekirodalom helyzetéről és a siker titkáról


bezár
Regisztráció


bezár
Bejelentkezés